A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Lennert József–Répási Józsefné: A Fekete-Körös völgy magyar szakaszának szárazföldi malakofaunája. I. (Kutatástörténet és állatföldrajzi beosztás)

Lennert József és Répási Józsefné A Fekete-Körös völgy szárazföldi malakofaunájának kutatástörténete Magyarország Mollusca-faunájának alapfeltárása a XIX. század közepén kezdődött el. Az alapfeltárás eredményeit SOÓS Lajos összegezte 1943-ban megjelent A Kárpátmedence Mollusca-faunája című könyvében és a Magyarország állatvilága sorozat 1959ben megjelent Mollusca (Puhatestűek) köteteiben. Az alapfeltárás során Békés megye területe azonban „kimaradt". A megye és így a Fekete-Körös területének malakológiai viszonyai egy-két adattól eltekintve ismeretlenek maradtak. Idevágó szórványadatokat szolgáltatott VÁSÁRHELYI István zoológus, aki Gyulán gyűjtött az 1950-es, 60-as években. Az általa gyűjtött 6 szárazföldi csigafaj adatai azonban csak VARGA András 1980-1985 között megjelent, a miskolci Herman Ottó Múzeumba került Vásárhelyi gyűjteményt bemutató közleményeiben váltak ismertté

3 . A megkutatottság hiánya több okra vezethető vissza, amelyeket KOVÁCS Gyula az 1980-ban megjelent dolgozatában - Békés megye Mollusca-faunájának alapvetése - a következőképpen fogalmazott meg: „a területen nem élt olyan kutató, akinek érdeklődését felkeltette volna a Puhatestű-fauna, más vidékről származó természetbúváraink figyelme is inkább vagy saját területük, vagy a gazdagabb gyűjtési eredményeket jelentő hegyvidékek felé irányult. " Békés megye és így a Fekete-Körös völgyének malakológiai alapfeltárását Kovács Gyula végezte el. Feltáró munkáját az 1950-es években kezdte el, és 1977-re fejezte be. Az alapkutatás eredményeit a már idézett dolgozatában ismertette. A dolgozatban saját gyűjtési adatain kívül DOMOKOS Tamás és VARGA András néhány adatát is leközölte. A FeketeKörös völgyéből 3 gyűjtési pontról 21 szárazföldi csiga fajt mutatott ki (1. táblázat). Ugyancsak 1980-ban jelent meg BÁBA Károly A csigák mennyiségi viszonyai a Crisicim ligeterdeiben című dolgozata. A dolgozat a vizsgált terület 6 pontjáról származó 8 faj kvalitatív adatait tartalmazza (1. táblázat). PINTÉR László, RICHNOVSZKY Andor és S. SZIGETHY Anna szerkesztésében A magyarországi recens puhatestűek elterjedése című térképkötet 1979-ben, annak kiegészítései pedig 1979 és 1980 során jelentek meg. A „térképkötetek" a Fekete-Körös völgyéből Vásárhelyi István és Kovács Gyula már ismertetett adatain kívül PODANI János 1979-es gyűjtési adatait is tartalmazzák (1. táblázat). 1987-ben jelent meg Kovács Gyula és Domokos Tamás - ez utóbbi a 70-es évek közepétől kapcsolódott be Békés megye malakológiai viszonyainak feltárásába - közös publikációja Újabb adatok Békés-megye Mollusca-faunájához címmel. E dolgozat több fontos adatot tartalmaz a Fekete-Körös szárazföldi malakofaunájához. így például ismerteti a Clausilia pumila 1 egyedének uszadékból (Doboz - 86. 04. 12.) illetve a Nesovitrea hammonis élő populációinak a dobozi Holt-Fekete-Körös több pontjáról történő előfordulását (1987). Domokos Tamás az 1989-ben megjelent dobozi tanulmánykötetben Doboz térségének csigái és kagylói című tanulmányában a Fekete-Körös közelében fekvő erdőtagok malako-faunáját is ismertette. 3 Varga, 1980/a, 1980/b, 1981, 1985. 50