A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)
Gyarmati Gabriella: Kohán György Háború emléke című főműve
Gyarmati Gabriella A pokol kapui egymás után nyíltak meg Kohán előtt, tanúja volt annak, hogy szerelmetes Múzsáját, a Művészet Istenasszonyát hogyan csonkítja meg a valóság. Azt rajzolta tehát, amit látott. Egy gondolat megtestesülése ez, a kimondhatatlan kimondása. A torzó fölötti zongora klaviatúrájából kinövő kezek teszik hangossá a pillanatot a katonacsizmák dobogásával együtt. Beethoven megtestesülése ez, akinek minden műve „az ember hitének, reményének, titkos álmainak, és a kétségbeesés ellen folyatott heroikus küzdelmének mélyen megindító kifejezése." 21 A zene érzelmi tartalma és annak hatása alól nehezen tudjuk kivonni magunkat, mert a legrejtettebb lényeget szólítja meg bennünk. 4. kép. Zongorázó (é.n.) papír, kréta, grafit; 52 x 54 cm. J. n. Kohán Múzeum, Itsz.: 80.11 (fotó: B. B.) A Zongorázó című tanulmány figurájának keze a Magyar Nemzeti Galéria-beli szénvázlatra változtatás nélkül került fel; a mozaikon jócskán veszít finomságából, helyette viszont keménységet, erőt és lendületet kapott. Dinamikus és harmonikus egyszerre, ugyanúgy mint egy Beethoven-szimfónia, amiről azt írja Schopenhauer, hogy „valamennyi emberi érzés és szenvedély megszólal (benne): öröm és bánat, szeretet és gyűlölet, félelem és remény ..., megszámlálhatatlan finom árnyalatban." 22 Kohán színről-színre mutatja be a háború közvetlen és közvetett áldozatait, ellenpontozva a civilizáció által létrehozott szépség néhány szimbólumával - egy korinthoszi oszlopfejjel és egy gótikus katedrális trifóriumával. (Mindkettő a bal felső térnegyedben legfelül látható.) Ez is mutatja, hogy a festő ebben a művében sirat és nem kesereg. Emlék, emlékezés ez, de vége van már a borzalomnak, a billentyűkön is a befejezés akkordja hangzik fel és úszik a jövőbe a visszhanggal együtt. (II. képmelléklet) Baloldalon egy ló tetemének körvonalai tűnnek elő, a kezek már lezongorázták sorsának dallamát. Azoknak az embereknek, akik közül Kohán is származott, az életet meg21 Karl Raimund Popper: I.m., 106. p. 22 Karl Raimund Popper: I.m. 109. p. 306