A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Gyarmati Gabriella: Kohán György Háború emléke című főműve

Gyarmati Gabriella egyedi eset, ami történik, amit lát: a megaláztatás, a halál, a gyász - emiatt általánosít, tipizál. Hogy megértsék, egyszerűen, érthetően beszél. 1935-ben rövid olaszországi tanulmányútjáról visszatérve láthatta: a második világháború teljes vértezetben várja, hogy színreléphessen. Kohánt az évek során kilencszer hívják be katonának. Ami történt, az mélyen belevésődött, ugyanis 1939-49-ig hatalmas háborúellenes frízének terve foglalkoztatta. A Háború emléke nem egy megkeseredett, életunt ember látomássorozata, nem lehet az, hisz, ahhoz túl lendületes, indulattól sugárzó. Amit érez az fáj neki, mint ahogy mindenkinek fáj az élet pusztulását látni. Ha valakit annyira megráz egy halott varjú kiömlő vérének látványa, mint őt, így, amennyivel nagyobb lépték az ember, annyival nagyobb az értetlenség, a gyász, annyival több a felmerülő kérdés. Az emberi nem tisztessége, becsülete és egyáltalán - a léte forog kockán, így a festő ijedtsége és indulata egyaránt érthető. Kozmikus méretű érzés ez, olyasféle többlet, ami igényli a monumentális formát, az erőteljes ábrázolást, de a részletezést, a mesét nem tűri. A gondolatok, amelyeket közöl, letisztultak, így az előadásmód egyszerű, a lényeget nyomatékosító, a legapróbb modorosságot is kizáró. Az egész mű csúcspont, egy élet katarzisa, végső fájdalmas feszültség. A húr legfeszítettebb fázisa. A közhelyszerűen „Magyar Guernicának" nevezett mü ideológiai párhuzamot mutat a honi képzőművészet több alkotásával.

10 Az 1878-as párizsi világkiállításra festi Zichy Mihály A rombolás géniuszának diadala című képét, amin az „Egyházat", a „Családot" és az „Államot" ábrázolja. A „Pápaságot", az eredeti, tiszta szellemtől eltávolodott vaskalapos intézményként láttatja. Politikai állásfoglalása korának zavargásaiban, harcaiban gyökerezik. Európa számos pontján a polgár szemével nézve érthetetlen öldöklés folyik, az állam marionett figurákként irányítja népeit, seregeit. A politikai kulisszák mögött folyó társasjáték zártkörű. E két malomkerék közt őrlődik a legkisebb szent egység, a család, amelynek szimbóluma a gyermekét magához ölelő anya a kép előterében. így ír a művész: „Tudom előre, milyen ellenzék vár...de bánom is én: csak a közönség értsen meg és nézze képemet, akkor célom el van érve. Hadd fussa át képem a világot, mint egy fájdalmas és ijesztő sikoltás: ezt akartam."

11 Zichy a haladás nevében protestál, hisz a forradalmi eszmék győzelmében és az emberi boldogság jövőjében. Lelkesültségében először egy húsz méteres vásznon kezdi el a munkát, de kényszerítő külső körülmények miatt majdnem a negyedére kell csökkentenie. A francia hatóságok nem tolerálták mondanivalóját, sértődöttségükben kitiltják a világkiállításról. Fél évszázadot ugorva jutunk el Aba-Novák Vilmos két művéhez, a szegedi Hősök Kapujának 1936-os, első világháborús emlékmüvéhez és a Magyar-francia kapcsolatok című, egy évvel későbbi pannóvázlatához. A szegedi freskó megrázó erejű emlékeztető, nyílt utalás „a dinasztikus érdekeknek koncul vetett népre ...", „a legmélyebb iszonyból felszökő sirám... a háborús vérontás ellen élmény erejű mementó".

12 Az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-vel jutalmazott monumentális alkotás pedig a magyar hősiességre emlékeztet. A pannók „a magyar-francia történelem kapcsolatait s ezen belül népünk históriai, kulturális létjogát példázták 220 négyzetméternyi falfelületen".

ь "' A müvek közötti szellemi rokonságra Supka Magdolna mutat rá Múzsák, kik nem hallgattak c. írásában. In: Kortárs, 1991/8.47, 50. p. 11 Bényi László és B. Supka Magdolna: Zichy Mihály. Müveit Nép Könyvkiadó, Budapest, 1953. 38.p. 12 Sapka Magdolna, В.: Aba-Novák Vilmos. Corvina Kiadó, Budapest, 1966. 86. p. 13 Supka Magdolna. В.: Aba-Novák Vilmos. 86. p. 302