A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)
Csobai Lászlóné: Egy eddig feltáratlan forrás Elek történetéhez
BMMK21 (2000) 289-295. EGY EDDIG FELTÁRATLAN FORRÁS ELEK TÖRTÉNETÉHEZ - Csobai Lászlóné A múlt századtól napjainkig megjelent történeti-néprajzi kötetek, tanulmányok száma, amelyek Elek történetét, néprajzát próbálták összefoglalni - összehasonlítva más Békés megyei településekkel - nem mondható kevésnek. Ugyanakkor valamennyi írásban az eleki román anyanyelvű lakosság jelenléte csupán az említés szintjén marad. Nem mondható könnyű feladatnak egy adott településen belül egy kisebbségnek a településtörténetét feltárni és megírni - mint például az eleki románság történetét amikor mindenek előtt elsődleges forrás feltárást kell végezni. A feladatot nehezíti, hogy az Elekre vonatkozó levéltári anyag nagyobb része, miután a település 1918-ig Arad megyéhez tartozott, az Arad Megyei Levéltárban található. Elek község történetére vonatkozó iratanyag a Munkácsy Mihály Múzeum román történeti gyűjteményében is található. A forrásértékű iratanyag egy-egy hagyatékkal együtt került történeti gyűjteményünkbe. így például Miskucza Péter volt kétegyházi görögkeleti lelkész hagyatékának megvásárlása alkalmával a gyűjteménybe került egy adománygyűjtő napló, amelyet az alábbiakban szeretnék bemutatni. Az eleki románok vallási élete, görögkeleti vallásukból adódóan szorosan összefonódik a környező román anyanyelvű, görögkeleti vallású községek népességének, görögkeleti egyházközségeinek életével. Az eleki románok Ottlakára, vagy Kétegyházára jártak templomba istentiszteletre, keresztelkedni, házasságot kötni, miután helyben nem volt görögkeleti egyházuk, templomuk. Ugyanakkor a környező, románok által is lakott települések számára Elek több szempontból is jelentős központtá vált a XIX. század végére. A trianoni határral azonban megszűnt az addig meglévő szabad közlekedés, rokonlátogatás, kereskedelem és egyben a folyamatos kapcsolattartás az anyanemzettel. Az eleki románság ugyanakkor a szabad vallásgyakorlat lehetőségében is korlátozva érezte magát. 1920tól egyházi szempontból Ottlaka helyett Kétegyháza fíliáléja, azaz a kétegyházi görögkeleti lelkész által adminisztrált község, lett. 1 A két világháború közötti időszakban merült fel először az elekiekben az önálló egyházalapítás gondolata. Az elekiek önálló görögkeleti egyházközséggé alapításának éve 1934, de lelkész hiányában továbbra is az akkori kétegyházi lelkész. Miskucza Péter vállalta magára egyházuk adminisztrálását 2 . A fiatal kétegyházi lelkész megszervezte az adománygyűjtést az eleki görögkeleti román imaház létesítésére Csanád-Arad-Torontál vármegye alispánjának engedélye alapján, amelyet az alispán 1939. május 5-én írt alá 1 Teodor Misaroç: Din Istoria Comunitä{ilor Bisericeçti Ortodoxé Romane din R. Ungarä. Tankönyvkiadó. Bp. 1990. 17-21. p. 2 Teodor Misaroç: Din Istoria Comunitäfilor... : i. m. 289
