A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Németh Csaba: A honvédtisztek fegyverletétele Gyulán

A honvédtisztek fegyverletétele Gyulán törzstisztet jelöljön ki", aki majd elutazik Nagyváradra, a honvédtisztek átvételére. A Világoson hagyott hadi készletekért már másnap elindított egy kisebb csapatot.

35 A tisztekért induló különítmény összeállítása viszont késedelmet szenvedett. A korabeli közvélemény szerint Paszkevics addig igyekezett húzni a foglyok átadását, amíg meg nem jött erre a cár konkrét utasítása. Feltételezésük szerint ezt az augusztus 22-én délelőtt Nagyváradra érkező Barjatyinszkij herceg hozta. Mások úgy vélték, mivel a tisztek lefegyverzése már 22-én megkezdődött, hogy a világosi fegyverletétel hírére Pozsonyból indult gyorsfutár a tábornagyhoz a cárnak már előre, erre az alkalomra letétbe helyezett parancsával.

36 Véleményünk szerint egyik variáció sem állja meg a helyét. Paszkevics tisztában volt vele, hogy mit kell tennie foglyaival. A fegyverletételt követően a saját fiát küldte Varsóba. Szeretett uralkodója 16-án tőle tudta meg a jó hírt. A cár még aznap visszaindította Pjotr Suvalov grófot, akivel több levelet is küldött, de ezek egyikében sem esik szó a foglyokról. A gróf csak 20-án ért Váradra, a tábornagy pedig már előző napon, a Lichtensteinnel folytatott tárgyalása után megírta Haynaunak, hogy a hadifoglyokkal kapcsolatos ügyeket Rüdigerre bízta. Hadtestparancsnokát arra utasította, hogy „ bocsássa az Ön (Haynau) rendelkezésére, mind a foglyokat, mind a hadianyagot. " Rüdiger másnap ennek szellemében értesítette az osztrák fővezért arról, hogy a kolera kitörése miatt Gyulára szállították át a honvédeket, oda küldje az embereit az átvételükre. Az osztrák fővezér 21 -én kapta kézhez a leveleket. Azonnal utasította Schlich tábornokot, hogy az egyik dandárparancsnokát, Montenuovo tábornokot 18 század gyalogos és 4 század lovas kíséretében másnap reggel indítsa el a foglyokért. Rüdigert ugyanakkor arra kérte, hogy a kötegyáni fogolytáborban maradt tiszteket másnap reggel szállítássá át Gyulára, hogy ott hiánytalanul megtörténhessen az átvételük.

37 Felelősnek tekinthető-e Paszkevics az aradi kivégzésekért azáltal, hogy álnokul büntetlenséget ígért, s aztán mégis kiszolgáltatta foglyait a bresciai hiénának? Korántsem a teljes tisztára mosása érdekében, de azért néhány dolgot meg kell említsünk az érdekében. Tény, hogy első perctől kezdve tisztában volt azzal, hogy a magyarokat ki kell szolgáltatnia a császárnak. Tudhatta, hogy magyar földön, a császár alattvalóinak a cár nem adhat kegyelmet. Bízott azonban a cárhoz fűződő barátságában s abban, hogy ezáltal a Görgey-féle seregnek tett ígéreteit utólagosan jóvá tudja majd hagyatni I. Miklóssal. Bízott továbbá uralkodója hatalmában is, így joggal remélhette, hogy I. Ferenc Józsefet rá tudja majd venni a kegyelem megadására. Sajnos túlzottan hiszékenynek bizonyult, ahogy maga I. Miklós is. A cár ugyanis minden tőle telhetőt megtett, amit egy általa is „lázadó"-nak minősített hadsereg érdekében tehetett. A fegyverletétel hírére azonnal Bécsbe küldte a fiát és örökösét, Sándor nagyherceget. Megpróbált atyai jótanáccsal hatni a bécsi Udvarra, annak érdekében, hogy amnesztiát hirdessenek: „Kegyelmet a megtévedteknek, barátod kéri ezt számukra. " - írta a császárnak. Később az aradi megtorláson való felháborodása (aminek véleményük szerint nagy szerepe lehetett a további vérengzés leállításában is) mutatja leginkább, hogy mennyire elszámította magát.

38 Legnagyobb sajnálatunkra már csak utólag jött rá tévedésére. Ausztria az orosz csapatok távozása után, Aradon mutatta ki, hogy mennyire semmibe veszi megmentőjének, a cárnak a kérését. 15 AVT II. 43. és 47. valamint 57-60. 36 Görgey István 669-670.; Régi Honvéd 748. " AVT II. 66.; Jszakov 429-430.; Nyikolaj 330.; HL. 48/49. 43/472. és 43/473. valamint HL 48/49. 43/474. 18 AVT II. 45.; Jszakov 430. és 434-^35.; Scserbatov 322. és 333-335. 275