A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Seres István: A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharc idején

A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe... Károlyi összeszedte a szétszéledt hadakat, és azonnal a menekülő rácok után indult, keresztül a pusztaságon; 25-én délelőtt 10 óra tájban a „szentandrási kelönéi" be is érte az ellenséget. Addigra már a rác lovasság javarészt úsztatva át is kelt a Körösön, szekereik egy része a vízben, többsége azonban még átkelésre várva az innenső oldalon volt. Mivel a túloldalon levő lovasság semmit sem tehetett a kuruc roham ellen, az innenső oldalon rekedt szekereket ismét összekötözték, és a gyalogság ebben a rögtönzött sáncban kezdett védekezni. Azonban már ez a hevenyészett sánc sem tudta őket megoltalmazni, a rájuk rontó kurucok nekihajtották a rác gyalogságot a Körösnek, jórészüket levágták, sokan közülük a folyóba fulladtak. Erre a túlparton levő rác lovasság rémülten menekülni kezdett. A kuruc lovasság a menekülők után vetette magát, és sokan túl a Körösön két mérföldig, sőt tovább is vágták a menekülőket.

50 Többen még akkor is rácokat üldözték, amikor Károlyi már a jelentését fogalmazta Rákóczinak. Károlyi beszámolója szerint ahány helyről való volt, annyi felé szaladt a rác. A kurucok nemcsak a hajnalban elvesztett három ágyújukat nyerték vissza, hanem elfoglalták az ellenség három rác tarackját, és számos szakállas puskát is zsákmányoltak a hozzájuk való lőporral együtt. Visszaszerezték a kifosztott kunhegyesiek minden lábas jószágát, és az elhurcolt foglyokat is kiszabadították.

51 A rácok összes szekerét is sikerült megszerezniük, még azokat is, amelyeket időközben azok már átvittek a folyón. Károlyi az ütközet után egész napra a szentandrási pusztán ütött tábort, hogy a menetelésben és a harcokban kimerült katonái kipihenhessék magukat, illetve bevárják a rácokat üldöző lovasságot.

52 A Szentandrásnál lezajlott csata komoly veszteséget okozott a Maros menti rácoknak. Bár az elesett rácok pontos száma nem maradt fenn, a Körös fenekéről csáklyákkal kihúzott és a pusztán szanaszét heverő, a túriak által megszámlált holttestek számából Károlyi közel 400 főnek találta Tököli veszteségeit.

53 Amikor június 21-én Károlyi kihallgatott két Aradról kijött embert, Varga Gyurkát és Farkas Györgyöt, Varga a következőt vallotta: „Nem tudom mennyi veszett el bennek, mivel titkolják magokban. " Farkas szerint: 5Ü A Mercurius Veridicus szerint a kuruc lovasok 3 mérföldön keresztül, „csaknem Gyula váráig" üldözték a menekülő rác lovasokat. L. Mercurius Veridicus 86. 11 A kunhegyesi lakosok még a május folyamán folyamodvánnyal fordultak Rákóczihoz, melyben kérték a fejedelmet, utasítsa katonáit a rácoktól visszaszerzett marháik visszaadására. „A rácok által mindenek elpusztitatott, instálnak, méltóztassék oly parancsolatot adni, melynél fogva a Nagyságod vitézi által vissza nyert marháikat ki válthassák." (A fejedelem elé máj. 31-én került.) Esze 1955. 276. 2. jz. 12 Az ütközet lefolyásáról Károlyi még aznap Szentandrásról részletesen beszámolt Rákóczihoz írott jelentésében. L. Károlyi Rákóczinak, „Szent Andrássi Pusztán," 1705. máj. 25. Bánkúti 1976. 255-256. Ugyanekkor a feleségének, Barkóczy Krisztinának is részletes beszámolót írt, de ez a levél, sajnos nem maradt fenn. „... tegnapelőtti harczrul bövön tudósítottalak" - írta máj. 27-én a túri táborából. Uo. 258. A hadjáratban résztvett rác katonák számáról és lakóhelyeiről, valamint Tököly szándékairól a Szentandrásnál elfogott rácok vallomásainak Gyulai Ferenc hadbíró által máj. 25-én, az „öcseki pusztán" felvett jegyzőkönyve tanúskodik. Uo. 256-258. A „in castris ad desertam Öcsek positis" [az Öcsekpusztán lévő táborban] keltezésben szereplő Öcsek pusztát Bánkúti Imre a Dévaványához tartozó Ecseg pusztával azonosította. Véleményem szerint azonban inkább a Szentandrással szomszédos Öcsödről van szó, mivel Károlyi máj. 25-én nem vonult tovább a csata helyszínéről. „Már ma az hadat meghnyugtatom itten" - írta aznap a fejedelemnek, és még két nap múlva is a közelben tartózkodott. Feleségének a „túri mezőről," Dobozi István debreceni főbírónak pedig Túrtőről írt levelet máj. 27-én. L. Károlyi feleségéhez írott levelét Bánkúti 1976. 258.; illetve Dobozi levelét Károlyihoz, Debrecen, 1705. máj. 30. Balogh 1986. 18. 53 Károlyi Rákóczinak, Gyula, 1705. jún. 4. Bánkúti 1976. 262. 247