A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Kiss Anikó: Emberi erővel való teherhordás Gyulán

BMMK21 (2000) 223-236. EMBERI ERŐVEL VALÓ TEHERHORDÁS GYULÁN - Kiss Anikó Magad, uram, ha szolgád nincs! - tartja a mondás. Bizony sokszor kényszerülünk rá, hogy terhet hordjunk, cipekedjünk emberi erővel. Nemszeretem dolog az ilyen. Nézzük meg, hogyan folyt ez a munka 30-40 évvel ezelőtt vizsgálódásunk színterén, Gyulán. Városunk néprajzi szempontból színes település, különböző helyekről ideszármazott katolikus és református magyarok, németek és románok lakják. A nemzetiségi különbség, a néprajz többi területéhez hasonlóan, a teherhordásban is megmutatkozik. A feldolgozásban az anyag csoportosítása testrészenként és a teherhordó eszközök felhasználása szerint történt. Teh er h ordas fejen Fejen főleg német asszonyok, esetleg nagylányok hordtak terhet, a város magyar és román lakosai közül csak kevesen tanulták el tőlük ezt a teherhordási módot. Fejen csak kosarat hordtak, edényt, zsákot, és egyéb teherhordásra alkalmas edényt soha. A kosár kétfülü, fordított csonkakúp alakú, lapos volt, általában fehér vesszőből készítette a gyulai kosaras. Az asszonyok előbb egy tekercset csináltak, vagy egy régi kendőt sodortak össze koszorú alakúra vagy egy félkötőt. Az így összesodort 20-25 cm átmérőjű, koszorú alakú tekercset a fejükre tették, erre helyezték rá a kétfülü kosarat, így kézzel nem kellett megfogniuk, és még az egyik kezükben biztonságosan tudtak vinni egy másik kosarat, kaskát is. Ha a piacos asszony túrót, tejfelt, tejterméket árult, félkötőből formálta a tekercset. A kötőt ráncba szedte, mint egy rakott szoknyát, majd a megkötőjét belülre helyezve rátette a fejére, s erre helyezte a kosarat. A piacon a kötőt kibontotta, és maga elé kötötte. A kötő nem lett gyűrött, és a zsebében helye volt az aprópénznek, ha vissza kellett adni. Férfiak soha nem vittek fejen semmit, újvárosi református, magyarvárosi katolikus, románvárosi görögkeleti asszonyok is csak igen ritkán. Lányokat nemigen lehetett látni ilyen módon megterhelve, hisz ez elsősorban a piacról és a szőlőből való hazaszállítás teherhordási módja volt, a piacon pedig az asszonyok árultak tejtermékeket, gyümölcsöt. A fejen elvitt teher gyümölcs esetében körülbelül 10-12 kg volt, ha túrót vittek, ennél kevesebb. 223