A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Csete Gyula: Mezővárosi népi építészet a háromnemzetiségű Mezőberényben

Mezővárosi népi építészet a háromnemzetiségű Mezőberényben lábas nagykapu mellett magtárépület is volt, a kerek téglaoszlopos oromtornác pedig szép, kovácsolt vasráccsal volt díszítve. Az udvar felőli tornácok általában faoszloposak. Akadt néhány kölábas gang is, de ezek nagy részét mostanra már beépítették, üvegezett verandává alakították át. A szlovák városrészen sok szép módosgazda házat találunk még ma is. Úgy tűnik, közülük többen követték a német gazdákat. A múlt század végi épületek jobban őrzik a helyi szlovák stílusjegyeket. Ez volt a meghatározó ízlésformáló erő. A századforduló szárazbej áros házai már sokkal egységesebbek lettek, homlokzati díszük eklektikus, de szecessziósjegyeket is hordoz. Ilyen a Hunyadi utca 10-12. szám alatti épület is. A melléképületek, istállók tetőzetének sajátos építményei a szénafelhányó nyílások. Az istálló feletti tetőrészből kiemelkedő építményeket kis tető fedi, amely lehet félnyeregvagy nyeregtető formájú. Oldaluk deszkával fedett, nyílásukat deszkaajtóval lehet bezárni. A németeknél és a magyaroknál is gyakori volt. Több utca keresztépületén is megmaradtak, a Jókai utcán sort alkotnak. A következőkben két jellemző berényi szlovák portát mutatok be röviden. A Madarász utca 41. szám alatti régi ulicskás parasztház a múlt század közepén épült. Nyeregtetős, deszkaoromzatos nádfedelét az 1950-es években cserélték át cserépre. Az utca felőli oromzata nyeregfás ágasokkal, deszkával szegett drótkerítéssel van ellátva. Újabb kialakítású felső- vagy kiskapuján az oldaltornácra lehet bejutni. Az oldaltornác ugyancsak faoszlopos karfás ágas. Gangvége nyitott, így az orom- és az oldaltornác egybekapcsolódik a homloktornácba. A falazat vályog, döngölt földalapra épült a talajszintre. A lakóház beosztása: szoba-konyha-szoba-padlásfeljáró-kamra-magtár. A szénafelhányó a lakóépület magtár feletti részén van. A keresztépület nem épült egybe a lakóépülettel. Falazata szintén vályog, nyeregtetős épület. A szabadkéményes konyha előtt a tornác véget ér, majd kocsiszín és istálló követi. Az udvar kerítése deszkából készült, kis- és nagykapuval. Az oromtornác kapuja szép, betétes asztalosmunka. A Korona utca 3. szám alatti módosgazda ház homlokzata már messziről felhívja magára a figyelmet. Tűzfalas oromzatán három szellőző ablak szép vonalú timpanon közepén helyezkedik el, idomtéglával kirakva. Klinkertéglás homlokzatát a századforduló táján kapta, felsőkapujának bolthajtása korábbi építésre vall. A lakóépület falazata vályog, 40-50 cm magas téglafundamentumra építették. A véghomlokzatának felsőkapuja betétes, boltíve napsugaras díszítésű. A lakóépülethez keresztépület csatlakozik a porta teljes szélességében. A lakóház oldaltornáca gazdagon díszített ágascifrákkal, a cifrák között fűrészelt apácaráccsal. A ház beosztása: szoba-konyha-szoba-padlásfeljáró-pince-kamra-kamra/magtár. A melléképületben nyári konyha, magtár, kocsiszín, istállók követik egymást. Altalános gyakorlat volt már a múlt században is, hogy a keresztépületben vagy a két helyiséges magtárépületben az öregek vagy a fiatal házasok számára lakórészt alakítottak ki. így egy portán akár három generáció is élhetett, külön lakrészben. A helyi szlovákok építkezése, lakáskultúrája még további kutatást igényel. A magyarok építkezése A magyarok a Madách utca - Vasút utca vonalától délre alakították ki lakókörzetüket. Központja a Kálvin tér a későbarokk református templommal. A parasztpolgári jegyeket 211