A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Csete Gyula: Mezővárosi népi építészet a háromnemzetiségű Mezőberényben

Mezővárosi népi építészet a háromnemzetiségű Mezőberényben Gazdagon díszített német ház tornácának részlete (Luther u. 17. szám) Az udvaron más építmény csak elvétve akad. A parasztház e változatát és a telekbeépítés módját a szakirodalom a fent említett hajlított ház és a hajlított udvar terminusként használja. Elterjedése a Dunántúlon gyakoribb, de szórványosan megjelenhet máshol is, különösen németlakta vidékeken vagy mezővárosokban. ZENTAI Tünde a parasztgazdaságok kapitalizálódásának és az intenzívebb állattartásnak tulajdonítja

12

. Szemléletesebben mutatja ezt egy múlt század közepén épült keresztépületes (ún. hajlított) német parasztház leírása, amely a Rákóczi sgt. 20. szám alatt található, s a Schmidt családé volt. A telek utca felőli része 30 méter széles, hossza pedig 70-75 méter. A lakóépület az utca vonalára épült. Valaha nyitott gangvégű lehetett. Homlokzatát azonban újrafalazták. Nyeregtetős, szarufás, torokgerendás tetőszerkezetét az 1950-es években kapta. Azt megelőzően félkanfaros nádtetős lehetett. A lakóház falazata vályog, döngölt föld alapozású, a talajszintre épült, hátul aláfalazták. Oldaltornáca faoszlopos, nyeregfás fűrészelt dísszel, parapett nélkül. A lakóépület négyosztatú: szoba-konyha-szoba-kamra. A helyiségeket a konyha felől lehet megközelíteni. A kamrán külön bejárat van. A lakóházhoz csatlakozik a keresztépület. Beosztása a következő: padlásfeljáró, lopott-tornác. Innen nyílik a magtár és az alsószoba, itt törik meg az épület vonala, és vesz merőleges irányt a portán. A szoba melletti helyiség a szabadkéményes konyha, ezt követi a kocsiszín, ahonnan a kiskapun keresztüljutunk a kertbe. A szín után egy kamra következik, ezután a tehénistálló, a tyúkól, végül két disznóól a korláttal. Zentai Tünde: Az építmények fajtái, in: Magyar Néprajz IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997. 145. p. 207