A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Csete Gyula: Mezővárosi népi építészet a háromnemzetiségű Mezőberényben

Mezővárosi népi építészet a háromnemzetiségű Mezőberényben Ezek időrendi és genetikus sorrendben, Hentz Lajos terminusa szerint a következők: 1. A tornác már nem a toldott eresz házhoz való ragasztása, hanem az épület tömegében és szerkezetében, annak szerves részeként megjelenő építészeti szerkezet. Ebben az esetben gang, amely mindkét végén nyitott. 2. Annyi módosulás történt, hogy az utca felőli gangvéget befalazták, az utcáról csak kiskapun lehet bejutni a portára. 3. A gangon a homlokzat aránytalanságának feloldására, a befalazott gangvégen a boltívet szabadon hagyták, ún. gangvéget alakítottak ki. A tornác utca felől eső szakaszát téglapillérekkel látták el, a ganglyukat fűrészelt deszkaráccsal lezárták. A homlokzat deszkaoromzatú vagy csonkakontyolt kanfaros kiképzésű. 4. Fontos változás az épület végfalán a felsőkapu megjelenése, amikor a boltíves, pilléres gangvég bolthajtása alá ajtót építettek be. A kapu fölötti boltívet fűrészelt napsugaras dísszel töltik ki. Az oromzatok tűzfalas, párkányos kiképzése is ezeken az épületeken jelent meg, főként módos gazdák építették. 5. A felsőkapu felett megszűntették a bolthajtást, helyére áthidaló került. Ezek a házak kivétel nélkül kétablakosak, a kapu és az ablakok viszont még gyakran nincsenek egy magasságban. 6. A szabályos kiképzésű homlokzat feloldja ezt az aránytalanságot. Ebben az esetben az ablak és a felsőkapu egy vonalba esik, így harmonikusabb a végfal homlokzata. Ezeken az épületeken jelent meg a magasított padlás, amelyet az utcai homlokzat emelésére és a padlástér jobb kihasználása miatt emeltek meg. A padlás fölötti teret vékonyabb falazattal megemelték, erre koszorúgerenda került, rá állószékes tetőt rögzítettek. Ez utóbbi, felsőkapus tornácos gazdaházak homlokzatát már gazdagon díszítették. Az oromfal tűzfalas vagy fürfalas (a fürfalnál a tetőzet az oromfalon túlnyúlik). A tűzfalakat vakolt évszámokkal, rozettákkal, különböző formájú szellőzőablakokkal látták el. A tornácok egyszerű karfásoszlopát nyeregfás ágasok váltották fel, a nyeregfák alá könyökdíszek, fűrészelt ágascifrák kerültek. A magasított épületek így a tornáccal még hangsúlyosabbak lettek. Egyenes vonalú tömegüket nemcsak az oromtornácok, hanem sokhelyütt az oldaltornácokon kialakított kiugrótornácok is megtörik, növelve ezzel is az épület tekintélyét, a tornác szépségét. A homlokzatot már nem csak fehérre meszelték, az épületek egyre színesebbé váltak, végezetül pedig megjelentek a kerámiatéglák, stukkódíszek, amelyek már túlmutatnak a paraszti építkezésen egy városiasabb polgári stílus felé. A tüzelőberendezések is továbbfejlődtek. A szobai kemencék megmaradtak, de a múlt század végétől a lakóépületből a szabadkémények az alsóházba kerültek. A konyhába berakott 'sport', takaréktűzhelyet építettek a hátsófal közepére vagy egyik sarkába. Ezzel le is zárult a parasztház szerves fejlődése. A XX. század első évtizedeit követően, de méginkább az 1950-es, 1960-as évektől más irányt szab a történelem, az új korszak társadalmi igénye. 203