A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Csete Gyula: Mezővárosi népi építészet a háromnemzetiségű Mezőberényben

Mezővárosi népi építészet a háromnemzetiségű Mezőberényben Ezek időrendi és genetikus sorrendben, Hentz Lajos terminusa szerint a következők: 1. A tornác már nem a toldott eresz házhoz való ragasztása, hanem az épület tömegé­ben és szerkezetében, annak szerves részeként megjelenő építészeti szerkezet. Eb­ben az esetben gang, amely mindkét végén nyitott. 2. Annyi módosulás történt, hogy az utca felőli gangvéget befalazták, az utcáról csak kiskapun lehet bejutni a portára. 3. A gangon a homlokzat aránytalanságának feloldására, a befalazott gangvégen a boltívet szabadon hagyták, ún. gangvéget alakítottak ki. A tornác utca felől eső szakaszát téglapillérekkel látták el, a ganglyukat fűrészelt deszkaráccsal lezárták. A homlokzat deszkaoromzatú vagy csonkakontyolt kanfaros kiképzésű. 4. Fontos változás az épület végfalán a felsőkapu megjelenése, amikor a boltíves, pilléres gangvég bolthajtása alá ajtót építettek be. A kapu fölötti boltívet fűrészelt napsugaras dísszel töltik ki. Az oromzatok tűzfalas, párkányos kiképzése is ezeken az épületeken jelent meg, főként módos gazdák építették. 5. A felsőkapu felett megszűntették a bolthajtást, helyére áthidaló került. Ezek a há­zak kivétel nélkül kétablakosak, a kapu és az ablakok viszont még gyakran nincse­nek egy magasságban. 6. A szabályos kiképzésű homlokzat feloldja ezt az aránytalanságot. Ebben az eset­ben az ablak és a felsőkapu egy vonalba esik, így harmonikusabb a végfal homlok­zata. Ezeken az épületeken jelent meg a magasított padlás, amelyet az utcai hom­lokzat emelésére és a padlástér jobb kihasználása miatt emeltek meg. A padlás fö­lötti teret vékonyabb falazattal megemelték, erre koszorúgerenda került, rá álló­székes tetőt rögzítettek. Ez utóbbi, felsőkapus tornácos gazdaházak homlokzatát már gazdagon díszítették. Az oromfal tűzfalas vagy fürfalas (a fürfalnál a tetőzet az oromfalon túlnyúlik). A tűzfalakat vakolt évszámokkal, rozettákkal, különböző formájú szellőzőablakokkal látták el. A tor­nácok egyszerű karfásoszlopát nyeregfás ágasok váltották fel, a nyeregfák alá könyökdí­szek, fűrészelt ágascifrák kerültek. A magasított épületek így a tornáccal még hangsúlyo­sabbak lettek. Egyenes vonalú tömegüket nemcsak az oromtornácok, hanem sokhelyütt az oldaltornácokon kialakított kiugrótornácok is megtörik, növelve ezzel is az épület tekin­télyét, a tornác szépségét. A homlokzatot már nem csak fehérre meszelték, az épületek egyre színesebbé váltak, végezetül pedig megjelentek a kerámiatéglák, stukkódíszek, amelyek már túlmutatnak a paraszti építkezésen egy városiasabb polgári stílus felé. A tüzelőberendezések is továbbfejlődtek. A szobai kemencék megmaradtak, de a múlt század végétől a lakóépületből a szabadkémények az alsóházba kerültek. A konyhába be­rakott 'sport', takaréktűzhelyet építettek a hátsófal közepére vagy egyik sarkába. Ezzel le is zárult a parasztház szerves fejlődése. A XX. század első évtizedeit követően, de méginkább az 1950-es, 1960-as évektől más irányt szab a történelem, az új korszak társa­dalmi igénye. 203

Next

/
Thumbnails
Contents