A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Ando György: A békéscsabai tanyák

A békéscsabai tanyák 4. Gazdasági épületek Istálló Çstaja'): A gazdasági épületek az istálló, disznóólak, szín stb. szintén vályogtéglából készültek. Elhelyezkedését tekintve két formát különböztethetünk meg a tanyavilágban: az istálló vagy a lakóépület mögött, azzal egy tető alatt kapott helyet. „A múlt század utolsó harmadában az alföldi mezővárosok paraszt-polgári építészetében egyre gyakoribbá válik, hogy az istállókat a házzal egy tető alá építik más gazdasági építményekkel együtt."

37 Ez az építési mód is megjelenik a csabai tanyákon (lásd. 11. kép). Az adatközlők állítása szerint azonban gyakoribb volt, hogy teljesen különálló építményként helyezkedett el a tanyaudvaron. A középparaszti rétegnél az istálló a lovak és a tehenek számára is egy helyiségből állt. Kétszárnyú bejárati ajtón keresztül lehetett belépni az ún. placcra ('piac') melynek két oldalán helyezkedtek el az állások Cáláse '), egyik oldalon a lovak Çkone '), a másikon a tehenek Crohatí statok') számára. Az istállóban is megtalálható mestergerendát két oldalról oszlopok támasztották alá. A hátsó falból átjáró nyílott afélereszes ('na pov d'iah'J hátul szintén nyitott szénatartóba ('sehihec') (lásd 17. kép). A szénatartók főként fából készültek, gazdagabb helyeken már falazottak voltak. 37 DámL.: 1995.48. 191