A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Kertész Éva: Adatok a Dél-Tiszántől flórájához

Kertész Éva 488.00 Bifora radians M. В. Doboz: Gerla-Marói-erdö, Szeghalom: Fok-köz (1985). Biharugra: Ugrai-rét (1987). Kétsoprony: a szarvasi út menti gyepben (1995). 493.00 Bupleurum rotundifolium L. Bélmegyer: a Csikószíni-legelön, száraz gyepben, az Alföldön ritka (1999). Irodalmi adata: Szarvas, Bánhegyes, Csanádapáca, Kunágota, Battonya (KOVÁCS-MOLNÁR 1981), újabb adata: Szarvas, Bikazug töviskesben (MOLNÁR 1994). Száraz gyepek növénye, a Tiszántúlon ritka. 498.00 Bupleurum affine Sadler Bélmegyer: Csikószíni-legelő (1988). A Dél-Tiszántúlon ritka. A Tiszántúl északibb részein régebben élt, jelenleg csak a Dél-Tiszántúlon ismert (MOLNÁR 2000). 501.00 Trinia ramosissima (Fischer) Koch Bélmegyer: Csikószíni-legelő, Fás-puszta 1020 tő (1999). Biharugra: Béni-gát sztyeppréten 5-10 tő (2000). 508.00 Aegopodium podagraria L. Szarvas: Arborétum, a Szarvasi-Holt-Körös melletti ligeterdő maradványban (1991). Gyula: Mályvád, a Fekete-Körös menti keményfás ligeterdőben (BÖLÖNI et al. 2000). A Dél-Tiszántúlon csak az előbb említett helyeken tudunk jelenlétéről. Az Észak-Alföldön a megfelelő élőhelyeken igen gyakori (FINTA 1994). 513.00 Seseli annum L. Körösnagyharsány: Fényes-ér-hát, Sovány-hát (1989). Csorvás: a vasút menti védett gyepben, az Adonis x hybrida termőhelyén (1991). Mezőgyán: Mályvás, a Kis-lápi-csatorna kiszáradó, szikesedő, sztyeppesedő részein, csatornák, árkok mentén (1997). Biharugra: Szőr-rétje sztyeppréten (1997). Elek: Szikmező (1997). Egyik lelőhelyen sem mondható gyakorinak. 515.00 Seseli varium Trev. Battonya: Tompapuszta (1985). Biharugra: Székelyháti-tábla rétsztyeppben (1996). Elek: a lökösházi vasút menti gyepben (1997). 516.00 Seseli osseum Cr. Tótkomlós: az orosházi út melletti gyepben (1991). Tótkomlós: Öreg-temető (1991). Bánkút: a Mezőhegyes-Kétegyháza vasúti töltés menti gyepben (1993). Löszgyepekben ritkán előforduló faj. 529.00 Angelica sylvestris L. Gyula: Sitka-erdő szélén (1987). Békés: Dán-fok, Malomasszony-kert, az Élővíz-csatorna mellett (1993). Békéscsaba: az Élővíz-csatorna mentén gyakori (1996). 532.00 Peucedamim palustre (L.) Mönch Doboz: Sebesfoki-erdő (1987), néhány tö. 537.00 Peucedamim officinale L. Battonya: Tompapuszta nedves mélyedésben néhány tö (1985). Szabadkígyós: Makkoshát sziki magaskórósban 1000-2000 tö (1986). Szeghalom: Fok-köz 5000-10 000 tö (1987). Dévaványa: Szilasok, Szarka-lapos (1990). Békéscsaba: Pósteleki-erdő (1992), Körösladány: Dondorog sziki magaskórósban (1992). Biharugra: Vaskapu-dűlő mocsárrét, sziki magaskórós mozaikokban 5000-10 000 tő (1996). Békéscsaba: Fácános-erdő, Alvégi-legelő 5001000 tő (1996). Újszalonta: Wimer (Csordalegelő) 4-5000 tő (1996). Geszt: Begécs, Baglyas, Szőlős-kertek (1996) magassásosban, és nedves erdőszegélyben 1000-2000 tő. Mezőgyán: Eperjes (1996) sziki magaskórósban 2000-3000 tő. Geszt: Vátyon-lapos, Szépapó-erdő szélén (1996) néhány tö. Békéscsaba: Öntözött-rét (1996) néhány tő. Mezőgyán: Mályvás, a Kis-lápi-csatorna kiszáradó, szikesedő, sztyeppesedő részein elszórtan 400-500 tő (1997). Bélmegyer: Fáspuszta, Csikószíni-legelő, Parlagi-erdő és Erdészházi-tábla sziki magaskórósaiban (1999). A Dél-Tiszántúlon Bélmegyeren található a legnagyobb példányszámban: 20 000-50 000 tő. Aktuális irodalmi adata a Dél-Tiszántúlra - Mártély: a Tisza gát mellett mentett oldalon, Mezőgyán: Tormás, Horgas-ér, Gyántelek határrészen, 14