A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Szendrei Eszter: Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről

Szendrei Eszter Összegzés A fenti adatokból leszűrhetjük, hogy az 1950-es években beinduló, majd az azt követő évtizedekben felgyorsuló gazdasági, társadalmi, szemléletmód- és műveltségbeli változások alapvetően megváltoztatták Méhkerék társadalmi életét. A település korábbi zártságából kilépett. A gazdaság és a társadalom struktúrájának átalakulása - hasonlóan a magyarlakta településekéhez - Méhkerék társadalmi mozgását is meghatározta. A kezdeti 1950-es évektől induló - kényszerű kilépés a faluból a későbbi évtizedekben természetessé vált; elveszítette kényszer-jellegét. A más településeken való munkavállalás és tanulás szélesítette a falun kívüliekkel való kapcsolatokat. Ennek legszemléletesebb példája a házassági kapcsolatok endogám jellegének megváltozása. Míg korábban mind a házassági, mind az egyéb kapcsolattartási formákban döntő fontosságú - kizárólagosságot feltételező - volt a nemzetiségi együvé tartozás, ezzel együtt a vallási elkülönülés a környezettől, napjainkra ha nem is veszítette el jelentőségét, pozitív irányba tolódott el. Méhkerék zártsága megszűnt, ugyanakkor az oldódás nem csorbította a falu lakóinak identitás-tudatát, sem a magukkal hozott hagyományokon nyugvó kultúráját. IRODALOM Andorka 1975. Andorka Rudolf: A paraszti családszervezet a XVIII-XIX. században. In.: Ethnographia ? p. Csobai - Martyin 1999. Csobai Lászlóné - Martyin Emília: A Magyarországi Román Ortodox Egyház kincsei. Gyula Erdei 1986. Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban. Gyula Hocopán 1986. Hocopán Sándor: A magyarországi románok folklórjáról. Budapest Maday] 962. Maday Pál: Békés megye története. Békéscsaba Makkai - Mócsy 1986. Makkai László - Mócsy András: Erdély története a kezdetektől 1606-ig. Budapest Martyin Martyin Emília: Hasonlóságok és különbségek néhány magyarországi többnemzetiségű település viseletében. Kézirat Nadányi 1938. Nadányi Zoltán: Bihar vármegye. Budapest 142