A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Szendrei Eszter: Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről

Szendrei Eszter 2. kép. Méhkerék község elöljárósága a századfordulón (archív) A trianoni határ meghúzásáig a legintenzívebb a méhkerékiek kapcsolata a mai Románia területén élő rokonaikkal volt. Az idősebb adatközlők elsősorban Belényes, Kisjenö, Tamásda és Jánosda településeket hozzák fel a kapcsolattartás példáiként. A rokoni kapcsolatok ápolása mellett a gazdasági érintkezés is számottevő volt. Vásárokra például 1918 előtt nem a közeli magyarlakta falvakba, hanem a távolabb eső román településekre jártak. A trianoni csonkítás valamint a történelmi eseményekből fakadó következmények nehezítették ezeknek a rokoni és gazdasági kapcsolatoknak az ápolását, minek következtében a méhkeréki románság szigetként számon tartott településsé vált a környező magyar lakosságú falvak gyűrűjében. A két világháború közötti magyar politika nem csak társadalmi, hanem gazdasági értelemben is nehezítette a méhkerékiek amúgy sem könnyű megélhetését, amelyhez a Trianon okozta traumából fakadó és a hazai román kisebbségen lecsapódó ellenszenv társult. „Nem azért volt zárt Méhkerék, mert elzárkózott, hanem azért, mert nem kellettünk. Például az újszalontaiak sosem jöttek Méhkerékre. Ók valamikor Szalontához tartoztak, és mint volt városi gazdák, igyekeztek tartani a rangjukat. " „A méhkerékieket kolonistáknak nevezték. Sokan meg bocskorosoknak, mócoknak mondták őket. Tartózkodtak tőlük, de ők sem szívesen álltak szóba más falubeliekkel. " 12 Rúzsa Mihály 1920-ban született görögkeleti vallású méhkeréki lakos adatközlése. 13 Dúló György 1926-ban született görögkeleti vallású méhkeréki tanító adatközlése. 132