A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Békéscsaba, 2000)

Szendrei Eszter: Társadalomnéprajzi adatok Méhkerékről

Szendrei Eszter nehezítik azok az általános - az ország egészét érintő - tényezők, amelyek a második világháborút követően jelentkeztek a társadalmi és a gazdasági életben, és amelyek megbontották a korábban megcsontosodott társadalmi mikro- és makrostruktúrákat. Az 1940es évek második felétől meginduló társadalmi-gazdasági átalakulás (amely a tulajdonviszonyok átalakulását is magában foglalta), a szemlélet- és magatartásbeli módosulások mind részei és befolyásoló-meghatározó tényezői a vázolni kívánt kérdéskörnek. Szempontunkból elsődleges jelentősége van a család- és munkaszervezet, a rokonsági rendszer valamint a házassági kapcsolatok alakulásának. Annak, hogy a település lakói az utóbbi évtizedekig hűen őrizték hagyományaikat, feltehetően egyik meghatározója, hogy a XVIII. század második felében ülték meg a községet, tehát más, a törökdúlás következtében újratelepített falvaknál közel évszázadnyival később. Az időbeli tényező mellett fel kell hoznunk a XVIII-XIX. századi magyar társadalmi berendezkedést, amelyre - nemcsak a telepített községek, hanem a törökdúlást túlélő magyar lakosságú falvak esetében is -jellemző volt a zártság. A falvak zártságát nem csekély mértékben garantálta a kései középkorból eredő közös rét- és legelőhasználat, amely a XIX. század végétől, mint közbirtokosság voltjelen. Л falu társadalma A források szerint a méhkeréki betelepítés Jánosda, Hlye, Madarász és Inánd Bihar megyei településekről történt. Harminc telepes családot ismerünk név szerint.

5 Ezek rendelkeztek ugyan haszonbérleti földdel, azonban megélhetésüket nehézzé tette a föld rossz minősége és a szántásra alkalmas földterület csekély volta. 1828-ban a jobbágyok zömének 0,5-2 hold nagyságú vetésterület állott rendelkezésére. Százharminchat telkes jobbágynak összesen 330 holdnyi vetésre használható terület jutott. 6 A kedvezőtlen természeti adottságok következtében a lakosság főként állattenyésztéssel foglalkozott. 1828-ban összesen 413 adózó személyt említenek a források. A háztartásfők közül százharminchat a telkes jobbágy, negyvenöt a házat bíró, tizenhét a hazátlan zsellér. Ugyanakkor huszonhét telkes jobbágynak volt ötvennégy lova, tizenkilencnek ötven jármos ökre, negyven telkesnek és öt zsellérnek pedig negyvenkilenc tehene. Huszonkét háznál százhuszonhét juhot, tizenhat telken huszonöt setést írtak össze. A XIX. század utolsó negyedében bekövetkező tagosítást követően a méhkeréki paraszti társadalom a magyar falvakéhoz hasonló képet mutatott. A görögkeleti vallásnak döntő szerepe volt a méhkeréki románság életében. Vallási szempontból a lakosság egységesnek mondható. Felekezetükhöz való ragaszkodásuk első és nagy fontosságú bizonyítéka a közvetlenül a betelepedésüket követően emelt paticsfalú, fatornyú templom volt.

8 1836 nyarán az eredeti templom leégett; az új, immár téglából emelt épület 1848-ra készült el. A görögkeleti vallás az első világháború idejéig kizárólagos volt Méhkeréken. A háború kitörésének évében a falu lakosságának 96,5%-a volt román, 3,5%-a magyar. Vallási megoszlás szerint a lakosok 96,5%-a tartozott a görögkeleti, 5 Uő. 5.1. 6 Nadányi Zoltán szerk. 1938.497.1. 7 Erdei Aranka, 1986.349.1. s Uő. 351.1. 130