A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Tészabó Júlia: Játékgyár a századfordulón. Az Első Magyar fa- és mechnée játékszergyár, Bártfa–Békéscsaba története 1884–1904–1910

Tészabó Júlia duktumait, mint a "Békéscsabai játékgyár" készítményeit forgalomba hozni." (A gyulai kötöttárugyár hasonló feltételekkel költözött át.) Ez a megegyezés felgyorsította az eseményeket. A kijelölt ajándék telken a békéscsabai Sörgöny utcában megindul a gyár berendezése, s ezzel párhuzamosan megindul a munkások toborzása is. A tervezett indulás napja: 1904. április 1. Április 12-én, majd júniusban is felháborodott cikkből értesülhetünk, hogy a munkástoborzás sikertelen, tanoncot találni lehetetlen, mert "kevés kisembereinkben a józan gondolkozási képesség, hogy fiaikat ipari munkára adják." 30 Pedig közben folyamatosan jelennek meg Werther tanonctoborzó hirdetései, ecsetelve a szakma előnyeit, az elérhető keresetet. Különleges helyzet: a munkanélküliségtől és elvándorlástól sújtott városban nem találnak 20 tanoncot, mert az ipari munka annyira idegen még e mezőgazdasági vidék lakói számára. Végül is a játékgyártás is megsínyli az egész ország iparosodásának és az iparosodással együttjáró szemléletváltásnak a hiányát ebben a példaértékű kis történetben. A szemléletváltozás és a gyár érdekében a legnagyobbak is fellépnek: az iparoktatás szaktekintélye, Szterényi József а helyi lap első oldalára Házi iparunkról címmel hosszú cikket ír, megcsillogtatva Csaba lakói előtt a múlt század nyolcvanas évei óta vágyott lehetőséget, hogy "maguk a különböző gyermekjátékszerek oly jelentékeny iparágat alkotnak, melyeknek meghonosítása egymaga egész vidékek gazdasági viszonyait alakíthatná át. " Az év végén pedig Deutsch Vilmosnak a játékgyártás helyzetével foglalkozó cikke jelenik meg, melyben arról ír, hogy az ország játékszükséglete 4-5 millió korona, s a magyar ipar ennek csak 2-3 %-át termeli meg, tehát nagy lehetőségek állnak ellőtte még.

31 Az építkezés a gondok és viták (pl. viták vannak a telek tulajdonjoga körül) ellenére folyik, október közepén a "teljes felépülés felé közeledő Werther-féle magyar játékszergyárát" tekinthette meg Zsilinszky Mihály államtitkár, "s nagyszerű berendezése és működése fölött elismerését fejezte ki a törekvő fiatal gyárosnak." "Úgy tűnik a törekvő és a fiatal jelzők már Bártfa óta kísérik a sajtóban a Wertherrel kapcsolatos híreket, ha sikerekről tudnak beszámolni. Ilyen novemberben egy dán bazáros vásárlása, tulajdonképpen az első külföldi jelentkezőé a békéscsabai gyárban - is. Ennél jóval jelentősebb látogató s egyben vásárló volt még ugyanebben a hónapban Geo Borgfeldt, New York-i játékgyártó és nagykereskedő, a legismertebbek egyike a maga korában, aki nagyobb megrendelést "tett", és dicsérte Werther gyárának modern berendezését. 32 Borgfeldt megjelenése és a rendelés, melynek nagyságáról sajnos nem sokat tudunk, azt bizonyítja, hogy Werther tisztában volt azzal, hogy csak a kereskedelemmel való jó kapcsolatok révén tud a piacokra eljutni. Bár már hónapok óta Békéscsabán működött, a gyár teljes elkészültét követő ünnepélyes avatására 1904. november 26-án került sor. Az eseményről nemcsak az összes helyi és megyei lap emlékezik meg hosszú cikkben, hanem az ipar témájával foglalkozó országos lapok is örömmel és lelkesedéssel számolnak be róla, mint a magyar ipar ünnepét emlegetik. Az egész szakma figyelme Békéscsabára irányul ekkor. A köszöntők pátosszal teli szövege, a meghívottak súlya a gazdasági és a politikai életben mutatja, milyen nagy jelentőséget tulajdonított a kormányzat és a város akkoriban egy új ipari üzem ~ Békés megyei Közlöny, 1904. febr. 18. ' Békés megyei Híradó 1904. ápr. 12. és június 3. M Békés megyei Híradó 1904. jún. 7. ill. 1904. dec. 24. 32 vö. Coleman, Dorothy, Elisabeth, Evelyn: The Collectors Encyclopedia of Dolls, New York, 1968. 86-88. 356