A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez 1 kat. holdnál kisebb 1-5 kat. hold 5-10 kat. hold 10-50 kat. hold 50-200 kat. hold Békéscsaba 1. város 2. 53,31 2,15 22,28 8,23 8,1 8,83 14,51 46,53 1,63 19,16 Gyula 1. város 2. 0,46 1,88 27,17 9,74 11,22 11,13 13,69 42,2 1,62 18,45 Természetesen ezek az arányok a járásokon belül településenként és földminőség szerint változtak. Az alábbiakban a kisgazdamozgalomban élenjáró négy község adatait ismertetjük: 1 kat. holdnál kisebb 1-5 kat. hold 5-10 kat. hold 10-50 kat. hold 50-200 kat. hold Békés 1 2 29,24 1,18 38,5 10,71 12,89 10,16 18,13 39,8 1,06 9,18 Mezőberény 1 2 41,51 1,84 27,81 9,71 22,3 11,62 17,34 48,89 1,17 11,05 Szeghalom 1 2 37,56 0,7 25,32 4,01 11,02 4,84 19,95 26,46 5,32 29,74 Vésztő 1 2 42,28 0,9 42,28 12,13 15,75 10,9 11,96 19,35 0,45 3,78 A témánk szempontjából legjelentősebb gazdag- és középparaszti réteg közül az első a szeghalmi járásban volt a legerősebb, míg a középparasztság a gyomai és a szarvasi járásban a legszámottevőbb, de e két rétegnek viszonylag jelentős volt a súlya a békési és az orosházi járásban is. A megyei átlag fölött volt a két város gazdag- és középparasztságának számbeli aránya és a földterületből való részesedésük is.

2 A szegényparasztság földtulajdonból való részesedése sehol sem érte el az összterület negyedét. Az 5-10 holdig terjedő kisparaszti gazdaságok számbeli részesedése 10% fölé a békési, a szeghalmi és a szarvasi járásban emelkedett. Az 1-5 holdas törpebirtokosok súÖsszegzésünkhöz a következő statisztikai kimutatásokat használtuk: Magyar Statisztikai Közlemények Új sor. 86. kötet. 1930 évi népszámlálás 2. rész, 41, 44, 45, 50.; Magyar Statisztikai Közlemények 105. köt. Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai. Bp. 1938. 290, 299. 329