A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Hévvízi Sándor: Békés megye településneveinek rendszere

Hévvízi Sándor Az egyik ilyen falu Kevermes, amelynek neve török, közelebbről kun személynévből keletkezett. Hogy kunok valóban laktak ezen a vidéken /bár nem nagy számban/, az biztos, hiszen Kevermes mellett ott van Kunágota is, amelynek nevében ez a népnév megtalálható. Elvileg tehát ők is adhatták ezt a falunevet. Okány nevét is adhatták magyarok és szlávok is. Nem elsősorban azért, mert szláv személynév rejlik benne, hanem inkább azért, mivel több jel mutat arra, hogy a mai Békés megye északkeleti részén szórványosan, a honfoglalás korában éltek szlávok. Hasonlóképpen említjük meg Kötegyán, Mezőgyán nevét is, melyek névalakja francia személynévi eredetű Ueanl, s tudjuk a történeti forrásokból, hogy itt, annak idején ófrancia, flandriai /vallon/ telepesek éltek, akik e falvakat alapították. De, hogy melyik népcsoport nevezte el ténylegesen a fentebbi településeket, ennek megítélése ma már nagyon nehéz. Mivel meggyőző bizonyítékokat eleddig nem találtam az idegen eredetre, ezért a magyarok által adott nevekhez soroltam őket. Összegzés Békés megye település neveinek vizsgálatánál a következő eredményre jutottam. A ma fennálló falvaknak, városoknak a nevét /80 település/ magyarok adták. Amennyiben Kevermes, Kötegyán, Mezőgyán és Okány nevét nem magyarok által adott helynévnek tekintenénk, akkor is a helységnevek 95%-a /76 település/ magyar eredetű. A névadás nyelvi eszközét figyelembe véve elmondhatjuk, hogy legnagyobb arányban puszta személynévből alkottak eleink helyneveket /29 település - 36,25 %/. Puszta köznévből 11 település. 13,75% kapta a nevét. További 14 falu nyerte a nevét köznévből -s képző segítségével. Ez a helységnevek 17,5 %-a. A nagyarányú falupusztulásra 10 település neve utal az -egyház, -egyháza utótaggal, melynek a nevek 12,5 %-át jelentik. A megkülönböztetésre szolgáló előtagok alapján, a megyére utal 5 név, /6,25 %/, a Körös folyóra 4 /5%/, míg a település mezőségi jellegére 4 név /5%/. Még egy dologra ki kell térnem megyénk helységneveivel kapcsolatban. Békés megye falvai a tatárdúláskor /részben/ és a 150 éves török időszakban szinte teljesen elpusztultak, elnéptelenedtek. Folyamatosan egyedül csak Gyula maradt fenn, és egy kis megszorítással /mivel a lakosság kontinuitása részben megmaradt/ idesorolható még Békés, Doboz, Okány. Hogy a megye újbóli benépesítése, "falusítása" milyen lassan ment végbe, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az újjátelepült községek zöme a XIX. és a XX. században alakult meg. Egész pontosan az 1800-as években 22, az 1900-as években 25 új település keletkezett. Szerencsére ezeknek a falvaknak legnagyobb része a régi, annak idején elpusztult település nevét vette fel vagy megegyező vagy részben módosított alakban. Addig nem használt, teljesen új elnevezéseket, mivel középkori faluelődjük nem volt, csak a következő települések kaptak: Csárdaszállás, Hunya, Kardos, Kardoskút, Kertészsziget, Körösújfalu, Örménykút, Tarhos, Végegyháza. 296