A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Mazán Mátyás: Szappanfőzés, mosás, tisztálkodás Gyulán

Kiss Anikó kodó utána, a felnőtteknek azonban tisztát öntöttek. Először a gyerekek fürödtek meg kor szerint, egymás után. Az anya mosdatta őket, vagy ha már nagyobbak voltak, csak a hátukat és fejüket mosta, és felügyelt a fürdés rendjére. Ha készen volt a hajmosás, tiszta, langyos, sokszor gyengén ecetes vízzel leöblítette a fejüket. A gyerekek sírtak, ha a szappan a szemükbe ment. Az ecet, azért kellett a hajat leöblítő vízbe, hogy a haj fényesebb legyen, könnyebb legyen a kócot kibontani. A kislányok hosszú haját leginkább szabadon hagyták, hogy úgy száradjon meg, néha azonban befonva szárították, mert szép hullámos lett a befonástól. A kisfiúk hajával kevés baj volt, ők leginkább kopaszra nyírt fejjel jártak vagy ún. csikófrízurát viseltek. E hajviselet alig különbözött a teljesen kopaszra nyírt fejtől: elöl a homlokba fésülve meghagytak egy kis hajat, a többit lenyírták. Amikor a gyereksereg megtisztálkodott, következtek a nagyobbak, majd a szülők. Az apa fürdésében csak a feleség segédkezett, aki férje hátát megszappanozta. Legutoljára az anya fürdésére került sor. A régi paraszti család szemérmes volt, nem meztelenkedtek egymás előtt. A családanya nem mosott minden szombaton hajat, csak ha piszkos, poros munkát végzett a héten. A nagylány a hét más napjain is megmosakodott tetőtől talpig, kiválasztva erre olyan időt, amikor a többiek nem háborgatták, nem tartózkodtak a konyhában. Az idős emberek nem minden szombaton fürödtek meg a teknőben, csak minden két-három hétben, hajukat is csak havonta vagy hat hetenként mosták. Ők féltek a megfázástól, ezért ritkábban tisztálkodtak. A mindennapos fürdő csak a kicsi gyermeknek járt. Az újszülöttet a bába fürösztötte meg először. A szülést levezető bába a pici babát világra jötte után egy tiszta pelenkába bebugyolálta, és előbb a szülő anyát látta el, mosdatta le. Volt, aki a szülés után felkelt, beleállt az oda készített teknőbe, és a bába lemosdatta. Olyan is volt, akit az ágyban fekve tett rendbe a bába. Tiszta ágyat húztak, a bevéreződött ágyneműt félretették, és később kimosták, a véres szalmát a ganédombra vitték vagy a kemencébe tették és elégették. A tiszta szalmazsákra, tiszta ágyneműbe fektetett anya boldogan nézte végig újszülöttje első fúrösztését. A babát is teknőben fürösztötték, sok háznál volt erre a célra kisebb deszkateknő. A bába először kellően meleg vizet készített az újszülött fürösztéséhez. Kézmeleg vízben biztos nem fázott meg a pici. A kezük fejét tették a vízbe, volt, aki a könyökét mártotta bele, ha kellemes volt, se hideg, se meleg, a babának is megfelelt. Először a kis arcát mosta meg a bába tiszta vízzel, majd az egész kis testét, ehhez már szappant is használt. Végül kivette a vízből, megtörölgette egy nagyobb pelenkában, felöltöztette kis ingbe, kis réklibe, a baba fejére kis sapkát tett, pelenkázta, bepólyálta, és odafektette az anya mellé, mondván: - Ismerkedjetek ! Amíg az anya gyenge volt, kb. egy-két hétig, a bába járt az újszülöttet füröszteni, utána már az anya el tudta látni pici gyermekét. A csecsemőnek külön törölközője nem volt, egy tiszta pelenkával törölgették. Megmosására, leginkább este került sor, így a pici gyermek jobban aludt éjjel. Az egy-két éves kisgyereket akkor fürösztötték, ha nagyon összemocskolta magát. Ha a pelenkába vaskosabb „rakomány" is került, a kisgyermek fenekét vizes ruhával is letörölgették, hogy a széklet ki ne marja érzékeny bőrét. Az arctörléshez használt törölközőt hetenként legalább egyszer váltották, a lábtörlőt is cserélték. Ha a szombati fürdés során nagyon vizes lett a törölköző, a gazdaasszony adott ki másikat is. Ügyeltek arra, hogy túl sokáig ne használjanak egyet, mert úgy könnyebb volt kimosni a mérsékeltebben szennyeződött darabot. Végül említsük meg a férfiak tisztálkodásának speciális részét, a borotválkozást. Amíg a férfi fiatal volt, ha legény volt még, vagy fiatal házas, hetente többször is borot264