A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Lennert József–Domokos Tamás: A szabadkígyósi Kápolna-ér egy szakaszának malakofaunája és az eret ért antropogén hatások vizsgálata
Lennert József és Domokos Tamás Összefoglalás A szabadkígyósi Kápolnai-ér szikesedő területét főleg magassásos (Caricetum vulpinae) és nádas (Scirpo-Phragmitetum) borítja a vizsgált - megközelítően 400 m hoszszú és 50 m széles - szakaszon. Az utóbbi években kiszáradt ér területéről 15 csigafaj 1328 egyedét (5 vízicsiga - 408 egyed, 10 szárazföldi csiga 920 egyed) gyűjtöttük be kvadrátos mintavétel során (2. táblázat). A begyűjtött molluszka anyag feldolgozása során megállapítottuk, hogy a botanikai szempontból mozaikos felépítésű terület malakofaunisztikai szempontból egységes, s a növényzet hatása csupán az abundanciákban nyilvánul meg. Az abundancia maximumát a nádasban tapasztaltuk (1020 illetve 336 egyed /m 2 ). Az egyedek jelentős részét a Vallonia pulchella és a Vertigo pygmaea héjak alkotják (729 egyed - 79,2%). Tehát e két faj dominanciája és konstanciája jellemzi az ér vizsgált szakaszát. A malakofaunában a trofitást és az állatföldrajzi besorolást véve alapul: szaprofág, illetve a szibériai faunaelemek dominálnak. Az egyedek jelentős része elpusztult, sok az erőteljesen korrodált ET 4 létállapotú egyed. Ez a terület kiszáradását, a biotópok leromlását, degradálódását jelzi. A kiszáradás mellett további emberi beavatkozások limitálják a malakofaunát: a kaszálás, az égetés és a terület felszántása. Sajnos e sok káros környezeti hatást egyre kevesebb élőlény tudja elviselni. Ezért várható a Kápolnai-ér élővilágának a további szegényedése, s a terület kultúrsivataggá válása. Ezt a folyamatot csak a terület védelem alá helyezésével lehet megakadályozni. IRODALOM Bába K. (1982): Eine neue Zoogeographische Gruppierung der Ungarischen Landmollusken und die Wertung des Faunabildes - Malacologica, 22(1-2): 441-454. Bába К. (1986): A szabadkígyósi Nagyerdő Mollusca faunájának ökológiai vizsgálata - Környezet - és Természetvédelmi Évkönyv (Békéscsaba), 6.: 235-273. Bába K. (1988): Adatok homoki és sziki növénytársulások csigáinak állatföldrajzi viszonyárólMalakológiai Tájékoztató (Gyöngyös), 7.: 35-42. Bába K. (1993): Kiszáradó láprétek, alföldi mocsárrétek, sziki sásrétek csigaegyütteseiről Malakológiai Tájékoztató (Gyöngyös), 12.: 69-74. Domokos T (1979): A szikes tócsák világa - Békés Megyei Természetvédelmi Évkönyv (Békéscsaba), 3.: 41-64. Domokos T. (1986): A vízi fajokra kiterjedő malakológiai vizsgálatok a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet területén és közvetlen környékén - Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv (Békéscsaba), 6.: 275-299. Domokos T. - Krolopp E. - Szónoky M. (1992): A békéscsabai téglagyár Il.és III. bányaterületének üledéktani, malakológiai és ősföldrajzi vizsgálata - Alföldi Tanulmányok, XIV.: 51-73. Domokos T. (1995): A Gastropodák létállapotáról, a létállapotok osztályozása a fenomenológia szintjén - Malakológiai Tájékoztató (Gyöngyös), 14.: 79-82. 24
