A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Cs. Szabó István: Csehek a történeti hagyományban

Cs. Szabó István A néprajzi és az azzal összefüggő hatásokat vizsgálva szükségesnek látom annak megállapítását, hogy tervszerűen vezetett, illetve telepített "cseh gyarmatosokról" okleveleink sem tudnak. Történeti szempontból téves az a hagyomány, mely Nógrád és Kishont megyékben egész sor faluról azt mondja, hogy Giskra cseh-huszita vezér alapította volna ezeket "...az ő békés cseh gyarmatosaival", hiszen e szóban forgó falvakat már kora - Árpádkori oklevelek is jóval előbbi alapításúaknak bizonyítják. Giskra egyébként sem telepítő szándékkal érkezett az országba, hanem azzal a meghatározott céllal, hogy Habsburg V. László érdekében harcoljon. A pusztító harcok után Csehországban sem volt népfelesleg, ami kirajzást indukált volna. Egyébként sem erőltették itteni tartózkodásuk alatt a cseh nyelvet sem, az úgynevezett "bratrik" is latin nyelven leveleztek, s többnyire beilleszkedtek a Magyar Királyság jogrendjébe. TÓTH-SZABÓ Pál szerint a "bratrik" "...nemzetközi alja nép volt, keleteurópai etnikumokkal...", később a "fekete sereg törzsgárdájában" véglegesen felolvadtak. Kétségtelen, hogy ott, ahol Giskra tartózkodása, később Hunyadi Mátyás uralkodása idején nagyobb csoportokban előfordultak csehek, így Nógrád, Gömör, Kishont megyékben, előfordulhatott cseh etnikumú népesség letelepedése, de nagy valószínűséggel rövid idő alatt beolvadtak a domináns lakosságba.

1 Csohány János véleménye szerint a franciaországi valdensek után a másik nagy előreformációs hullámot a husziták hozták Magyarországra. Az első magyar nyelvű bibliafordítást két magyar huszita pap készítette el az 1430-as években. Széleskörű elterjedési területeiből itt most csupán az Alföldet és a Délvidéket említem, hiszen annak jelentős része a későbbi Tiszántúli Református Egyházkerület kötelékébe került. A huszitizmus előkészítette a lelkeket a reformációra. Leküzdésére a ferenceseket mozgósította a római egyház. Mint tudjuk, eleinte inkvizícióval próbálkoztak, de ez a Délvidékről tömeges menekülést eredményezett, Erdélyben pedig parasztfelkelést. A ferencesek megismerték a huszitizmust, és szellemi leküzdése közben sokat átvettek abból. Kialakult egy huszitizmussal kevert magyar ferences theológia. Ez az evangéliumi töltetű hittani felfogás nem kevesebbre vállalkozott 1514-ben, mint arra, hogy egyszerre újítsa meg a magyar egyházat és a társadalmat. E törekvés parasztfelkeléshez vezetett, amit levertek, a megtorlás pedig érintette a kompromittált ferences barátokat is.

2 A témával kapcsolatos történeti kor általános áttekintése után Békés megyei adataimat Békésszentandrás 18. századi eredetű forrásanyagával kezdem; a települést a török hódoltság után 1719-ben kabai reformátusok ülték meg, de más helyekről is jöttek telepesek, illetve a régi lakosok közül is voltak hazaszállók. Később "lutheránus tótok" is jöttek ide, de bizonyos okok miatt továbbálltak a mai Tótkomlósra. Ezután földesúri telepítés eredményeként római katolikus vallású lakosok is megtelepedtek. Ez utóbbiak "visszaperelték" a reformátusoktól a középkori eredetű templomot. Erről a templomról vannak feljegyzések: "A' Helységnek egy Jegyző Könyvében említtetik de tsak mint szájról szájra általadás, mi szerént ezen helyet a '17-ik században csehek szálloták volna meg, s' azok építették volna azt a' templomot, melly most a' R.Catholicus lakosság birtokában van." "Ugyancsak a' Helység Protocollumában mint szájról szájra adás ugy van felhozva, hogy ezt a helyet a Tizenhetedik Századba Csehek szállották volna meg, és hogy azok építették ' Tóth-SzubóP. 1917.332-346. 2 Csohány János 1991. 8,7-11. 3 Pesty Fr. Jankovich B. D. 1983. 100., 217-218. Magyarország régészeti topográfiája Szarvasi járás IV:/2. 1989. Békésszentandrás l/80.1előhely 228