A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Cs. Szabó István: Csehek a történeti hagyományban

Cs. Szabó István Magyarországon a huszitáknak első apostoluk az örökké vándorló Prágai Jeromos volt, aki 1410-ben megjelent Budán, hogy Húsz János tanításának híveket gyűjtsön. A későbbi hithirdetők már magyarok voltak. Ezidőtájt sokan látogatták a világi s egyházi rendből egyaránt a nagyhírű prágai egyetemet. Az ott tanulók közül többen Húsz hívei közé kerültek, majd itthon iparkodtak az új tanokat népszerűsíteni. Biztos adatok szerint az első huszitává lett magyar papok a zágrábi egyházmegyéből kerültek ki. 1436-ban Iglauban a "compactatumokat" latin nyelven hirdették ki. Eredetileg négy nyelven - latin, cseh, német és magyar - óhajtották volna kihirdetni. Zsigmond császár és király ebbe nem egyezett bele. A magyar történetírók tévesen "mind a mai napig egy értelemmel hirdetik, hogy a compactatumokat négy nyelven, tehát magyarul is kihirdették." A huszitizmus 1420 után jelentékeny hódítást tett Magyarországon, de nem a felső részeken a "tótoknál, mint a csehek érthető előszeretettel szokták emlegetni, mindig homloktérbe állítván a hódítás különösebb okául a fajrokonságot." Az adatok szerint azonban csak szórványosan és inkább német, magyar etnikumú személyek vették fel a két szín alatt áldozást. A "tótoknál" annál is inkább kétséges a huszitizmus térhódítása, mert éppen az általuk lakott falvakat égették, rabolták a huszita zsoldosok. A török hódoltság után alig-alig maradtak forrásaink a délvidékről, innen mégis hasonlíthatatlanul bővebb értesüléseink vannak; nyilván azért, mert itt a husziták is nagyobb létszámban voltak. "Márkái Jakabot" sem a felföldre kérték inkvizítornak hanem a délvidékre. A huszitákat a délvidéken csak hírből ismerhették, a huszita zsoldosok pusztításait nemigen, azért tanításaikat elfogadták. Itt sem a délszlávok jártak elöl, "mint azt a csehek állítják, hanem inkább a szerémségi magyarok. Majd az erdélyi szászok között is szép számmal akadtak huszita követők. A bosnyák bogumilok körében is hódított a huszitizmus, annál is inkább, mert a térítésre Boszniába küldött ferencesek züllött életet éltek." Hódított Húsz tanítása különösen az alsó papság és a nép körében. Ez utóbbinál azért is, mert az előttük érthetetlen latin nyelv helyett kihez-kihez az anyanyelvén szólt, s szabadulást, sorsának jobbrafordulását ígérte. A hit hirdetői Prágából hazatért tanulók, kiváltképpen papok voltak. Erdélyben ezeken kívül még a Moldvából beszivárgott husziták. "Első lépésük bátortalan volt. Titokban, mikor leszállt az éjszaka, pincékben találkoztak, elhagyott malmokban, erdők mélyén, hegyek barlangjában. Az Úr szent testét és vérét két szín alatt vették magukhoz, külön a férfiak, külön a nők. Betegeknek és öregeknek is kiszolgáltatták éjnek idején. Nyakukba akasztott belül szurkos zacskóban vitték a Szent Vért." Ez a titkolódzás aztán különös varázserővel ruházta fel őket s számuk ezért is nőtt napról-napra. Már nemcsak a Szerémségben, hanem a Duna-Tisza közén, a Duna és a Dráva szögében is voltak híveik. Majd átszármaztak a Tiszántúlra, Biharon át Erdélybe, hol aztán összetalálkoztak a Moldvából jött "áramlattal". Az egyházi és világi hatóságok a nagy elterjedtségre hivatkozva inkvizítort kértek IV. Eugenius pápától. A pápa Marchiai Jakabot, a szigorú ferencest rendelte ki a feladat végrehajtására. A váradi püspök volt az első, ki papjainak és "jelesb híveinek kérésére.. ", egyházmegyéjébe hívta "Márkiai Jakabot". Utána Lépes György erdélyi püspök hívta az inkvizítort, kinek nyáját a "... Moldvából bejött rühös juhok megmételyezték ...", majd Albert temesi főesperes, csanádi kanonok s általános helynök fordult hozzá hasonló kéréssel./TÓTH-SZABÓ Pál 1917. 142-166. old./ A "cseh husziták" uralma három évtizedig tartott. Azokon a részeken, amelyekre uralmuk kiterjedt, némely tekintetben maradandóbb hatást gyakorolhattak. Vallásuk elterjedésére nézve első hiteles adatunk 1449-ből való. A magyar országnagyok azt írták 226