A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Laurinyeczné Sinkó Rozália: A terhességhez és kisgyermekkorhoz kötődő hiedelmek és szokások Füzesgyarmaton
A terhességhez és kisgyermekkorhoz kötődő hiedelmek és szokások Füzesgyarmaton anya felkapta gyermekét. Majd a szokásos „Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk !" - köszöntéssel léptek a házba. A keresztelő ünnepségének szóvivője, ceremóniamestere a jóbeszédű bába volt. A vendégség inkább a vagyonosabb családoknál jelentett presztízskérdést, különösen az első fiúgyermek érkezésekor, ilyenkor a tágabb rokoni kört vendégül látták. A hagyományos ünnepi étrend: tyúkhúsleves - kislány keresztelésekor laskatésztával, hogy hosszú haja legyen, kisfiúnak csigatésztával - birkapörkölt, csöröge, súlyom, amit újabban fánk követett. A névadásban nagymérvű hagyományőrzés tapasztalható, különösen a férfinevek esetében. A keresztnévadás gyakorlata követi a tájunkon általános tendenciát, elsőszülött fiúnak édesapja, kislánynak édesanyja nevét adták, míg a másodszülött fiúgyermek apai nagyapja, leány anyai nagyanyja nevét viselte. Meghalt gyermek nevére nem keresztelték később született testvérét. A vendégség végén az egybegyűltek pénzt tettek a bába poharába. Keresztelői ajándékként ruhaneműt, kislánynak az 1950-es évektől fülbevalót, fiúnak pénzt adtak. Megváltozott a keresztelő időpontja: egyrészt vasárnapra esett, másrészt jelentősen megnőtt a születés és keresztelő közötti időtartam, hónapokra eltolódott, kezdetben főként a nyári mezőgazdasági munkák alatt, ekkor megvárták az őszt. Megszűnt a szülésmód változásával a bába szerepköre. Bábák Barabás Jenő Békés megye 18. századi sajátosságait vázolva arra a következtetésre jutott, hogy a század végére már minden településen tevékenykedett bába." 1784 májusában Józsa István megyei orvos kurrensében felhívta a bírák figyelmét, hogy a kiöregedett bábák helyére „olyas bábákat keressenek, amelyek ifjú özvegyek légyének, mert ezek a praejudiciumoktól /előítéletektől/ szabadabbak, az oktatást könnyebben felveszik." Az első szervezett bábaképzést 1787-ben Szarvason tartották, az egyhetes tanfolyamot a Békés megyei borbély vezette. A Békés megyei bábaképző 1852-ben nyílt meg szintén Szarvason. A sárréti falvak szülésznői elsősorban a nagyváradi bábaképzőbejártak. Megyei viszonylatban kimagasló a Füzesgyarmat történetére vonatkozó 18-19. századi írásos dokumentáció, levéltári forrásanyag. Az akkurátus egyházi, illetve községi nyilvántartások - többek között a bábák falubeli helyzetét is megörökítették. A már említett Gacsári István krónikájában egészen a 18. század közepéig nyomon követte a község tisztségviselőit, így a bábaneveket is. (1750. Ballainé, 1773. Nagy Barabás Sigmondné, 1775 Tarka Bába, 1785. Vesszős Mihályné, Török Ilona, 1798. Bába Nagy Istvánná, 1830. Szécsi Ilona, 1830. Török Rebeka, 1832. Török Susanna, 1832. Vesszős Rebeka, 1837. Szécsi Mária). A visszaköszönő családnevek, valamint a Bába ragadványnév a foglalkozás családon belüli átörökítésére utalnak. „Füzes-Gyarmat Helység Feö Bírájának, Daru Mihály Uram Számadásainak Diáriuma" (naplója) 1799-ben kiadási rovatában Varjú Mihályné, Vesszős Mihályné és Szécsi Györgyné bábák béreként egy-egy pár csizmát tüntetett fel. 1804-ben - az ekkor már mezővárosi címet viselő település - számadáskönyve már a felsorolt bábák pénzbeli díjazásáról, 8 rajnai forint kifizetéséről tudósít. 1842^43-ban hat bába működött a gyorBarabás Jenő, 1964. 45. 40 Implom József, 1971. 350-351. 41 Gacsári István, 1838. 66-68. 177
