A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

B. Szűcs Irén: A békési parasztság szerelmi életének főbb jellemzői a 20. század első felében

Baligáné Szűcs Irén sító játékok, házasító dalok egész kis tárházát közölvén megállapítja, hogy "A fiatalságnak ez az állandó együttléte a fonót a falu házasságszerző intézményévé tette."

6 Külön figyelmet érdemel Csalogovits József A sárközi hálótanya с kis közlése melyben a szőlőőrző lányok és az őket látogató legények bensőségesebb viszonyának kialakulásáról számol be. A legények botjára tűzött perec és az énekelt dalok szövege nem hagy kétséget afelől, hogy a fő cél a párválasztás, az erotikus vágyak kielégítése volt.

7 Példaértékű tanulmány született ezidőtájt Fél Edit tollából is egy palóc házasság előtti szokásról, a konkubinátusságró\. A szerző rávilágít arra, hogy a paraszterkölcs normái mások mint a polgáréi, és a korábban egyszerűen erkölcstelennek minősített szokások szerves részei a népi kultúrának.

8 Morvay Judit addig nem tapasztalt őszinteséggel és részletességgel mutatja be a mátraalji palóc asszonyok nemcsak gazdasági szinten, hanem a nemi élet területén is jellemző kiszolgáltatott helyzetét. Csete Balázs 1954-ben napvilágot látott müve, A jászkiséri gyermek élete a születéstől a házasságkötésig, gazdag népnyelvi anyagával jól reprezentálja a nép gondolkodásmódját. Külön részt szentel a legény- és nagyleányéleten belül a legények nemi életének. Nyíltsága, szókimondása abban az időben szinte páratlan volt.

10 A számos és részletes, lakodalmi szokásokat bemutató leírások mellett a fiatalság társas életét feldolgozó tanulmányok is rendkívül értékesek témánk szempontjából, Kresz Mária,

n Ruitz Izabella,

11 Nagy Olga,

]?l Németh Imre

i4 munkáira gondolhatunk főként, de mindenféleképpen meg kell említenünk K. Csilléry Klára

]5 szerelmi ajándékokról szóló írását is. Szintén igen lényegesek azok az eredmények, melyek Dömötör Tekla

16 és Ujváry Zoltán

11 népszokásokkal ill. népi dramatikus játékokkal kapcsolatos elemzései hoztak a termékenységi kultusz terén. Tátrai Zsuzsanna megállapítása szerint: "...a kalendáriumi szokások szerelemre, párválasztásra vonatkozó rítus- és szövegelemei funkciójukat tekintve az egyén és a közösség sajátos viszonyát vetíti elénk. Az egyéni érzelmek közösségi kontrollon át nyilvánulhatnak meg általában..."

18 Vajda Mária az addigi szakirodalmat áttekintő és új kutatási szempontokat felvető tanulmányában utal arra, hogy " Az etnoszemiotikai megközelítések is érdekes adalékokkal járultak hozzá a magyar parasztság szerelmi, szexuális életéről alkotott képhez." Tárkány Szűcs Ernő összefoglaló munkáját, melyben a nép önmaga által létrehozott társadalmi szabályait gyűjti egybe és mutatja be a születéstől a halálig, mintegy két évszá6 SzendreyZs., 1928. 163. Csalogovits J., 1936. Csalogovits J., 1936. 8 FélE., 1941. 9 Morvay J. Sz., 1956. 10 Csete В., 1954. " Kresz M., 1944. 12 Ruitz I., 1965-66. 13 Nagy O., 1989. Németh J., 1966. 15 Csilléry K., 1976. 16 Dömötör T., 1974., 1979. 17 Ujváry Z, 1975. 93-111., 1978., 1988. 18 Tátrai Zs. 1987. 161. 19 Vajda M. 1982/b. 681. 148