Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei
ceg vezérlete alatt álló császári hadsereg ezer fős csapatot küldött Békésbe a török kézen lévő Gyula várának kikémlelésére. A császáriak a török megszállta vidékeket ellenséges területnek tekintették, és sok magyar falut leromboltak. „A keresztény csapatoktól kezdett pusztítást 1596-ban folytatták a temesvári beglerbég segítségére jött tatárok. Ezek, mielőtt a beglerbég Lippa ostromára indult volna, Békésbejöttek és ápril 20-ika körül mind Békés városát, mind egész környékét kegyetlenül földúlták s a lakosokat részint fölkoncolták, részint rabságba hurcolták. " Orosháza és a környékbeli, az előző évek török defteréi szerint még népes falvak ekkor pusztultak el. Magyarország történeti kronológiája (II. 416) e szomorú eseményekről tömören csak ennyit ír „1596 tavasza: A tatárok elpusztítják a Maros-Körös közének településeit. " Az elpusztult késő középkori falvak minden bizonnyal sövényből és sárból épült házai helyén több mint másfél évszázad múltával csupán az összeomlott épületek helyén maradt, fűvel benőtt földkupacok, mint nagy sírhalmok csoportja jelezte, hogy hol állt valaha egy-egy település. Ezeket a faluhelyeket a térkép telek névvel jelöli meg, és vonalkázással valamint olajzöld színezéssel érzékelteti a halomcsoportokat. 1. Poss. Orosháza - azonos a mai Orosháza várossal, amely a XV-XVI. századi oklevelekben és más iratokban, meg török defterekben is gyakran szereplő, de a török hódoltság idején, valószínűleg az 1596. évi tatárdúlás során elpusztított középkori falu helyén 1744-ben települt újra ( HAAN 254-261; CSÁNKI 653; KARÁCSONYI 245-251; KOVALOVSZKI 178, 185 és térk.; GYÖRFFY Oh. 225-233; KRISTÓ 98, 125, 131; KÁLDY-NAGY 212-215; SZABÓ 241-245). A térkép már feltünteti a község akkori templomát, amely még sövényből és sárból készült toronytalan épület volt (VERES 99; SZABÓ 243), a piacteret körülvevő házsort és a templomtól északkeletre húzódó utcákat. A lakóépületeket jelző 18 kis piros négyszög nyilván nem egyes házakat jelöl, hiszen már két évvel korábban, 1751-ben is 169 lakóház állott Orosházán (VERES 34). A belterület körül, a településhez tartozó földek határain belül Pars Terreni POSSESSIONIS OROSHÁZA -Orosháza község földterületének ré sze felirat áll. 2. Poss. Komlós — azonos a mai Tótkomlós várossal, amely a XV-XVI. században oklevelekben és más iratokban gyakran szereplő és a török hódoltság idején, valószínűleg 1596-ban elpusztult Komlós falu nyomainak szomszédságában 1746ban települt újra (HAAN 224-227; CSÁNKI 699; KARÁCSONYI II. 326-329; GAJDÁCS 17-28). A térkép itt is csupán érzékeltetni igyekszik épületeket szimbolizáló 31 kis piros négyszöggel a község beépített területét és utcáinak nyomvonalát, középen talán a falu templomát is (ez utóbbit az egyezségi térkép és annak tisztázati példánya markánsan kiemeli). A belterület rajza körüli földeken a Pars Terreni POSSESSIONIS KOMLÓS Komlós község földterületének része felirat áll. A késő 11