Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Kiss A. Sándor: A Vas megyéből Orosházára telepedett Sághi Kiss család története a XVII–XVIII. században

tek, amit akarunk" (Szilágyi S. i. m. VII. 131.). Ez időre esik a Rákóczi-féle szabadságharc, de ennek a Kiss család lakóterületén (Vas megye) nem volt nagyobb jelentősége. 1. József (Í705-17ÍÍ) valláspolitikája sem lett jobb, mint az apjáé. Azt vallotta (1708), hogy szabad vallásgyakorlatot csak a lutheránusoknak engedhet, a kálvinistáknak nem. A császár nyilatkozataival ellentétben (írja egy modern Habsburg-párti történész: Norden) „a Habsburg politika I. József alatt is megőrizte kizárólagos katolikus jellegét". III. Károly (1711-1740) a spanyolok neveltjének már uralkodásának első évében megkezdődött a protestánsok újabb üldözése. 1711-ben Pápán, Rimaszombatban és Losoncon erővel elvették a reformátusok templomait és még magánlakásoknál sem engedték az istentisztelet megtartását. A sárospataki kollégiumot is el akarták venni a reformátusoktól, de a nők lelkesedése és a gondnok előrelátó kötelességének sikerült megmenteni (Molnár A.: A közoktatásügy története I. 436-448. in: Szilágyi S. i. m. VIII. 111.) A protestánsüldözés annyira nyüt volt, hogy 1719. febr. 20-án Zürichből a protestáns svájci kantonok felszólították I. Frigyes Vilmos porosz királyt: járjon közbe III. Károlynál a szorongatott magyar hitfeleik érdekében (Szilágyi S. i. m. VIII. 121.). Mária Terézia (1741-1780) a Pragmatica Sanctio értelmében követte apját, Károlyt a trónon. Uralkodásának legjobban szemünkbe ötlő jótéteménye a béke. Negyven hosszú esztendőn át ellenség nem tette lábát földünkre. Aki azt hiszi, hogy az országon belül is béke honolt, nagyon téved. A vallási küzdelmek tovább folytak. Mária Teréziában teljesen megvolt őseinek katolikus meggyőződése és türelmetlensége. Ez tükröződik az 1742. dec. 24-én kelt királyi rendeletében, mely szerint az 1731. márc. 21-én kelt, a protestánsok elleni Carolina Resolutio-t teljes terjedelmében végre kellett hajtani. Ezek szerint csak az articularis helyeken (I. pont) lehetnek a protestánsoknak papjaik, és a hivatali esküben (IX. pont) a protestánsoknak is a Boldogságos Szűzre és a szentekre kell esküt tenni. Ennek szellemében Mária Terézia alatt kb. 200 protestáns egyházat és iskolát foglaltak le a földesurak vagy a hatóságok. így adódhatott, hogy a zombai evangélikusokat is katolikus hitre akarta téríteni földesuruk Dőry báró, és ezért költöztek el az orosházi pusztára 1743-1744-ben. 1749. márc. 17-én a győri protestánsok templomát a katolikusok az előbbiek alapján elvették. (Szilágyi S. i. m. VIII. 332.). Ezért történhetett, hogy 1747-ben a helytartótanács utasította Békés megyét, hogy az Orosházán épült templomot bontassa le (Veres J. Orosháza, 1886. 129.). Történt ez annak ellenére, hogy Harruckern báró biztosra ígérte a vallásszabadságot és ezzel hívta pusztájára őket. Végül is mint főispán melléjük állt és nem bontották le. 1755-56 körül ismét le akarták rombolni a templomot, de a „nép a templomba sereglett... az ajtó előtt asszonyok álltak a foglalók elé s elszántan ellene szegültek a hatóságnak, sőt elűzték azt onnan hangos buzgalommal". 63