Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Kiss A. Sándor: A Vas megyéből Orosházára telepedett Sághi Kiss család története a XVII–XVIII. században

kat... néhai Andrást jól ismerte". Hasonlóan nyilatkozott Nicolaus Somogyi és Michael Jánosi (Gércze) is. Celldömölk és környéke anyakönyveinek tanúsága szerint Kiss Jánosnak és fele­ségének, Bognár Máriának 1735-ben Tokortson született Erzsébet leányuk, aki hamarosan meghalt, mert 1737. szept. 6-án, de már sághi lakosként született ismét Erzsébet leányuk. Pál nevű gyermekük 1751-ben ismét Tokortson szüle­tett. E házasságból a húsz év alatt 1 Î gyermek született. Bognár Mária valószínűig Zsuzsanna leányuk születését (1755. okt. 26.) követően röviddel meghalt. A gye­rekek is nagy valószínűséggel meghaltak, amit az bizonyít, hogy újabb azonos nevű gyerekük született. Abban az időben még halotti anyakönyvet nem vezet­tek. Az özvegyen maradt János 1756. jan. 20-án elvette Molnár Ádám és Kovács Katalin Éva leányát, aki 1739. nov. 11-én született Sághon. Az esküvő is Sághon volt. Ebből a házasságból 9 gyermek született, de csak Mihály (1761) és Ferencz (1768) maradtak életben. Kiss Mihály feleségének, Sághi Katalinnak (született: 1742. aug. 6., apja: Ferenc, anyja: Nagy Éva) 1758. július 13-án Sághon született Mihály gyerme­kük. 1769-ben szept. 17-én Sömjénben született Panna nevű gyermekük, de 1773-ban már Vönöckön lett Julinka leányuk. Az apa „Mihály 1797 táján Vönöczki nemesi birtokán halt meg". (Balogh, Gy.: Vasvármegye nemesei. Szombathely 1901, 212.) Az előbbiekben említett Ságh, Tokorts, Vönöczk, Kemenes-Sömjén Vas várme­gye celldömölki térségében, a Kemenesalján, egymástól 5-6 km távolságban található települések. Ezek központja Kis-Cell, ma Celldömölk, amely Pór­Dömölk, Nemes-Dömölk, Alsó-Ságh és Kis-Cell egyesítése révén jött létre. „A XVII. szd. végén az egész Kemenesalja, tehát Vas, Veszprém és Zala vár­megye majdnem kizárólag protestáns volt, míglen I. Lipót alatt a protestáns templo­mokat elvették, a lelkészeiket a pozsonyi törvényszék elé idézték és száműzték, vagy börtönre, illetve gályarabságra ítélték őket. Még a század végén is, a II. Béla által alapított s a pannonhalmi Szent-Márton-i főapátság alá helyezett Pór­Dömölk-i Szent Benedek-rendi apátság csak mint sziget állott a protestantizmus hullámaitól körülrajzott tengerben. Még az apátság tanítója is, mint a Kazó-féle 1698. febr. 10-i canonica visitatio tanúsítja, protestáns volt... Az 1681-i soproni országgyűlés csak két protestáns templomot engedélyezett Vas vármegyében. A 98 elvett protestáns templom közül 96 elveszett, s csak a nemes-csói (Kőszeg mellett) és a Pór-Dömölktől néhány percre fekvő Nemes-Dömölk-i hagyatott meg mint locus articularis hely." (Sziklay, J.-Borovsky, S.: Vas vármegye. 1898. Budapest. 53.) Alsó-Ságh, illetve Saágh a Kemenes-aljának egyik legnagyobb faluja volt, 235 házzal és 2070 magyar lakossal (1898). Körjegyzősége, postája Kis-Cell-ben volt. „A szomszéd Ságh-hegy tetején egy római castrom nyomai találhatók. A hegyen 57

Next

/
Thumbnails
Contents