Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pálfai Imre: A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

éppen Orosháza térségében végződnek. Ettől nyugatra a vízvezető rétegek egyre jobban beszűkülnek, ezért Orosházán, illetve környékén időnként talajvíz-feltöréseknek lehetünk tanúi (Pálfai, 1986). Ilyen talajvíz-feltörési zóna pl. a várostól nyugatra fekvő terület, ahol a talaj víztükör 1978 nyarán is 0-1 m mélységben helyezkedett el (MÁFI, 1984). A talajvízszint alakulására az éghajlati tényezőkön kívül bizonyos emberi beavatkozások is hatással vannak. Legfőképp a szennyvizek szikkasztásos elhelyezése okozhat belterületen talajvíz-emelkedést. Ezzel a problémával a 3. fejezetben részletesen fogunk foglalkozni. Ezt a hatást a talajvízkutak adataiból sajnos nem tudjuk pontosan kimutatni, mivel azokon a területeken, ahol jelentősebb menynyiségű szennyvizet szikkasztanak el, nincs talajvízészlelő kút. A talaj vízállásgörbékből annyi mindenesetre megállapítható, hogy az 1971 óta tapasztalható süllyedő tendencia a beépített területen lévő 412. sz. kútnál jóval mérsékeltebb (3. ábra), mint a külterületi 413. sz. kútnál. 1988. május első felében két alkalommal helyszíni méréseket végeztünk a talajvíz terep alatti mélységének részletesebb föltárása céljából. A mérések eredményei a következők: Földvári u. 27. 196 cm Tolbuchin (Kós Károly u.) 32. 90 cm Külső tanyák 17. 370 cm Keletű. 35. 79 cm József A. u. 48. 84 cm Keletű. 48. 72 cm József A. u. 8. 60 cm Szabó Dezső u. 89. 139 cm Bethlen G. u. 1. 70 cm Zöldes u. 19/2. 80 cm BethlenG.u.9. 56 cm Martinovics u. 8. 188 cm Bethlen G. u. 42. 87 cm Alsó tanya 30. 147 cm Gyopáros (lakatlan tanya) 260 cm Zrínyi M. u. 2. 215 cm Mohács u. 4. 88 cm Síp u. 8. 190 cm Mohács u. 17. 112 cm Csizmadia Sándor u. 38. 220 cm Mező u. 14. 219 cm Balassa Pál u. 42. 385 cm Csapó M. u. 8. 135 cm Horváth pap u. 38. 410 cm Csapó M. u. 47. 135 cm Temető sor 5. 395 cm Csapó M. u. 56. 146 cm Mikes Kelemen u. 7. 220 cm A fenti mérési adatokat helyszínrajzon ábrázoltuk, s megszerkesztettük az egyenlő mélységű talajvízszintek vonalát (4. ábra). Ezen jól szembeötlik a magas vízállású keleti városrész, ahol a talajvíz terep alatti mélysége helyenként 50-60 cm-re is megközelíti a felszínt. A talaj vízállások időbeli ingadozásaiból következtetve föltételezhető, hogy a legmagasabb talaj vízállások idején ebben a városrészben a talajvízszint egészen a felszín közelébe emelkedik, vagyis az 1988 májusi állapotokhoz képest 50-60 cm-rel magasabban is elhelyezkedhet. 411