Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Koszorús Oszkár: A kapuőrző láblabdázástól az igazi orosházi futballig

Ami azonban dokumentumokkal alátámasztott és egészen korai emlék még országos viszonylatban is, az az 1896-os millenniumi ünnepségekhez kapcsolódik. A helyi sporttörténet egyik becses mozzanataként tarthatjuk számon azokat a feljegyzéseket, amelyek az ezredéves rendezvényekhez nyúlnak vissza. Ezek meggyőznek bennünket arról, hogy a nagy OTK és OMTK labdarúgócsapatok 1912 és 1913-as megalakulása előtt több mint másfél évtizeddel is voltak már olyan próbálkozások az orosházi polgári fiúiskolában, hogy a tanulók megismerkedjenek a labdarúgással, vagy ahogy akkor mondták, láblapdázással. Az 1895/96-os évkönyv szerencsére megőrizte a millenniumi emlékünnepség leírását. Az 1896. május 10-én délután a vásártéren rendezett népünnepélyen „a fiúiskola III—IV. osztálya a láblapdával a kapuőrző láblapdázást mutatta be. " Bővebb leírás, sajnos, nincs erről. Hogy kik lehettek a III. osztály 44 tanulója és a IV. osztály 20 növendéke közül a láblapdázók, nem tudjuk. De, hogy ez futball volt, az alapokat tanulgató 13-14 éves gyerekekkel, az biztos. Az érdem Némethy Samu (1870-1940) tornatanáré, aki a budapesti pedagógiumot végezte el, s ő ott már nyilván látott futballt vagy maga is futballozott, amit Orosházán is próbált meghonosítani. A labda az iskoláé volt, ott is van a leltárban: 1 db gumi láblapda.

6 Ez még 1900-ban is megvolt, s időnként bizonyára játszottak is a diákok, hiszen az 1899/900-as tanév végén, amikor részletes leltárt közölt az évkönyv, a 678. tétel így szól: „Gummi láblapda 1 db. 10 kor. 90 f." Bizonyára olyanformán játszották, ahogy a korabeli foot-ball magyarázat szól: „alkalmas egyenes térségen két karót húznak, s ezeket bizonyos magasságban zsinórral vízszintesen összefűzik. A labda bőrrel bevont marhahólyag, melyet át kell vetni a zsinóron, de csak lábbal szabad a labdához érni, ami nem könnyű dolog, s a rúgás gyakran rándulást kelt és nehezebb sérüléseket okoz. A játékot tetszés szerinti számban két párt játssza."

7 Ez persze olyan mosolyogni való, mint egy másik magyarázat, hogy „a testet erősítő és a mozdulatokat kellemmel felruházó voltánál fogva a labdajáték a tornának nem megvetendő nemét képezi, sőt idegességben szenvedőkre nézve gyógyító hatással is bír, mit a vele foglalkozó egyének ruganyos mozdulatai és ügyessége eléggé bizonyítanak. "

8 Honnan vehették az orosháziak a futballt, nem tudjuk, egy 1895-ös feljegyzésben arra bukkantunk, hogy „Magyarországon Germán Jánosnak van bőrlabdagyára Zilahon. "

9 Megindult a futball térhódítása, annak ellenére, hogy rendkívül sok támadás érte az új játékot, különösen a gyakori sérülések miatt. Környékünkön Batto6. Az Orosházi Községi Polgári Fiu-Iskola Évkönyve 1895/96, Orosháza, 1896. Veres ny. 25-26. ill. 67.1. 7. Pallas Nagy Lexikona VII. köt. Bp., 1894. 358.1. 8. Magyar Lexikon XI. köt. Bp., 1882. 144.1. 9. Pallas Nagy Lexikona XI. köt. Bp., 1895. 150.1. 370