Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pintér János: Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében

mázott. 1850. márciusában lett orosházi lelkész. 1858-tól az egyházmegye esperese, majd az evangélikus egyház egyetemes jegyzője. E tisztsége miatt sokszor kellett Budapestre utaznia, azonban munkáját egyházmegyéjében és a gyülekezetében is becsülettel ellátta. Az orosházi, akkor még egyházi, iskolák ügyét is ő irányította. Ezzel és beszédeinek több füzetben való megjelentetésével ő is hozzájárult Orosháza közoktatási és kulturális ellátottságához. HARSÁNYI SÁNDOR evangélikus lelkészt már az egyházközség tanítói között bemutattuk. Orosháza szülötte (1832. december 18.), aki éppen az iskolaüggyel, tanító, nevelő munkájával írta be nevét Orosháza történetébe. 42 évet töltött az orosházi evangélikus egyházközség szolgálatában, ebből több mint másfél évtizedet pedagógusként. Lelkészsége idején is nagy gondot fordított az iskolákra. Szolgálati ideje alatt több iskolát felújítottak, de újakat is építettek. Munkájával jelentős mértékben hozzájárult Orosháza oktatási és kulturális fejlődéséhez. Szülőhelyén halt meg 1900. október 29-én. GYŐRY VILMOS (Győrben született 1838. január 7-én, Budapesten halt meg 1885-ben) az orosházi evangélikus lelkészek között az egyik legkiválóbb személyiség. 1862-ben került Orosházára Torkos Károly mellé. Munkássága olyan mély nyomokat hagyott a gyülekezet és a település lakóinak életében, hogy megbecsülésüket bizonyára azzal is kifejezésre akarták juttatni, hogy Orosháza egyik legjelentősebb terét, a templomteret róla nevezték el. Olyan erős volt a kötődés ehhez a kiváló személyiséghez, hogy a legkeményebb ateizmus és egyházellenesség évtizedeiben sem változtatták meg a tér nevét. Az egyházközség azzal is megörökítette nevét, hogy a templom déli karzatán kialakított termet, a téli istentiszteleti helyet róla nevezte el. Mit köszönhetett ennek a kiemelkedő képességű lelkésznek az orosházi evangélikus egyházközség és Orosháza népe? Győry Vilmos mindössze 14 évet töltött Orosházán, mert - Veres József rövid híradása szerint - „1876-ban Győry Vilmos, budapesti lelkészül választatván, Orosházáról távozik."

20 Rövid orosházi szolgálata idején sok jelentős esemény történik a gyülekezetben és a községben. Veres József könyvében szól arról, hogy Győry Vilmos beiktatásának évében házat vásároltak a nagy utcában iskola céljára, bevezették az óév esti istentiszteleteket, átszervezték a presbitériumot, számukat 60-ra emelték, a temetői fák kivágásával segítették a szegények téli tüzelését. Ezekben az iskolai, szolgálati, egyházkormányzati és szociális döntésekben és változtatásokban bizonyára az ő szándékai is benne voltak. Tanulmányunk témája szempontjából talán a legfontosabb az, amiről így tájékoztat Veres József: „Ez évben protestáns legényegylet alakul, melynek esti tanóráin Győry Vilmos, Harsányi Sándor, Kovács János, Horváth János oktatnak. Tantárgyak: a magyar irodalom ismertetése, természettan, kap20. Veres József: i. m. 137. 26