Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Csizmadia Lajos: Emlékezések az orosházi evangélikus népiskolák államosítás előtti negyedszázadára

A járási evangélikus tanítóértekezlet Hasznos és emlékezetes esemény volt az évenként tartott un. járási evangélikus tanítóértekezlet. Ezekre tavasszal került sor a „járás" olyan nagyobb településein, ahol evangélikus iskolák voltak. Vagyis: Orosházán, Szarvason, Kondoroson és Tótkomlóson. Nagy érdeklődéssel vártuk mindig azt a napot, amikor összetalálkozhattunk, s megbeszélhettük pedagógiai tapasztalatainkat és iskolai élményeinket. Ezek az ünnepi összejövetelek mindig istentisztelettel kezdődtek az adott helység templomában. Elmélyedtünk hitünkben; megfigyeltük az énekvezér-kántortanító orgonajátékának sajátos vonásait. Jó hangulati előkészítőül szolgált ez a találkozó alkalomszerű hasznosításához. Aztán kivonultunk az emlékhelyekhez: a Kossuth szoborhoz vagy a hősi halottak emlékművéhez. Csak ezután kezdődött a szakmai tapasztalatok átadása. Ezt rendszerint valamilyen bemutató-tanítás vezette be, amelyet az óra közös pedagógiai-didaktikai elemzése, vitája követett. A harmincas években kezdett nagyobb teret hódítani az úgynevezett Drózdyféle módszer, amely friss szellemet, okos módszerbeli fogásokat hozott a népiskolai oktató-nevelőmunkába. Valósággal forradalmasította az iskolai életet. Emlékszem, 1934 tavaszán rám is sor került Kondoroson. Természetrajz-foglalkozást kellett levezetnem. Örömmel, ám nem kis szorongással készültem a feladatra. Nem tudtam, mire lesz képes a részemről nem ismert osztályközösség. A kiskunfélegyházi áll. tanítóképző kiváló gyakorlóiskolai tanítójától: Putnoki Jenőtől látott és elsajátított új módszer átadására törekedtem. Nem is sikertelenül. Az órát követő megbeszélés szerint az idősebb kartársakban is feléledt az új módszerek iránti érdeklődés. A bemutató foglalkozás vitája után az állami és főhatósági rendeletek, előírások értelmezése jött. Ez az evangélikus egyházi iskolák adminisztrációs tevékenységének, ügyrendjének egységes kezelése szempontjából volt kívánatos és fontos, bár több ízben szolgált hasznos tapasztalat-átadásként egy-egy helyi kérdés körültekintő, ügyes megoldásához is. A tárgysorozati pontok megtárgyalása után közös ebéden vettünk részt. Számomra különösen a kondorosi ebéd maradt emlékezetes. Ezt a híres csárdában rendezték, ahol megnéztük azokat a tárgyi emlékeket, melyeket a betyárok hagytak maguk után. Azt a kéményt is, amely minthogy kapcsolatban állt a földalatti folyosóval és búvóhelyekkel, jó szolgálatot tett a betyároknak a menekülés idején. A tanítóértekezletek felmérhetetlen értékét jelentették azok a meleg barátságok, melyek a nemzetiségi és a magyar anyanyelvű kartársak között szövődtek. Nem volt nemzetiségi ellentét, nem volt rivalizálás. Bárcsak ma is hasonló érzésekkel és segíteni akarással közelítenének egymáshoz a más nyelvet beszélő emberek! A hasznosan és barátságban eltöltött nap végeztével a helybeliek kikísérték az állomásra vendégeiket, szívélyes búcsút venni tőlük. 239