Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szenti Tibor: Az Orosházáról elinduló fehérgárdista mozgalom 1948–1955

áttörve hozzá rohant és ëgy zsebkendőt adott át neki. A fia pedig a fejin mögcsavart ëgy fïirt haját és kitípte. Ezt adta át az anyjának, hogy őrizze, mert őt halálra ítélték. Ekkor az anyja összeesött, úgy vitték el. A hajat még ma is őrzik tán. Blahót és Kovácsot a Csillagban fölakasztották. Az akasztófákat a többi elítélttel állíttatták föl. A halálraítéltek az akasztásuk előtt a magyar Himnuszt énekölték. Mindkét család kérte a holttestök kiadását, de nem teljesítötték. Később próbálták kinyomozni, hogy hová temették őket és mögtudták, hogy a szögedi Orvostudományi Egyetemre vitték, ahun a hallgatók boncoltak rajtuk, így emésztődtek el. Visszatérve az ítélethozatal utáni percökre, hosszú idő után én is végre megláthattam a fiamat, amint föltuszkolták az autóra. Az utolsó csoportban volt, akik a legtöbb büntetést kapták. A két életvesztésön kívül Rostás János, Mérai Kálmán, Török Imre, Görbics Béla életfogytiglant kapott és a fiam 10 évet. A bilincsöt, láncot a bíróságon se vötték le róluk. Egymáshoz láncolva vezették őket, mint a vadállatokat. " Juhász Imre ezeket beszélte el: „- Az ítélet kihirdetése után visszakerültek a Csillagba. Itt különválasztották a halálra ítélteket. Blahót és Kovácsot rettenetös kínzások után, 1951. március 30án a börtön udvarán akasztották föl. " A KISTARCSAI »SZŰRÉS« Juhász Imre így folytatta elbeszélését: „- Nem mindönkit ítéltek el. Én sokadmagammal azt se tudtam, hogy meddig tart majd a büntetésöm. 1951. január 2-án autókra raktak bennünket és elszállítottak Szögedrül. Amikor mögérköztünk Kistarcsára, az internálótáborba, kűfalhon állítottak bennünket, ahogy a vásárhelyi ÁVH pincéjiben. Órákig álltunk a havas esőben. Ezön a napon 22 férfit és Blahónét szállították ide. " Megszakítva a visszaemlékezést, ide kívánkozik özvegy Csáki Kálmánné ismerete Blahóné sorsáról: „- Blahó János felesége ëgy darabig Pestön bujkált. A kisfiúk a nagyanyjával Orosházán maradt, de a röndszörös zaklatások elől ëgy közeli faluba menekültek és itt húzódtak mög. Blahónét hamarosan elfogták és internálták. Szabadulása után úgy tudom, hogy férjhön mönt és Fülöpszálláson él." Folytatva Juhász Imre kistarcsai emlékezését, elmondta, hogy: „- Egyenkint szólítgattak be bennünket és fölvötték az adatainkat. Kikérdöztek és a »szűrőépületbe« kerültünk mögfigyelés alá. Itt »szadista fegyelöm« uralkodott, állandó ütlegöléssel és ocsmány szidalmazással. Mán Szögedön újabb »téglaemböröket« építőitek be közénk, és ezök vagy 222