Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szenti Tibor: Az Orosházáról elinduló fehérgárdista mozgalom 1948–1955

Nagy Ferenc így élte át a szervezést: „- A tanyánk Rárós-Öthalmon volt, Tanya 1912. szám alatt, jó földön. 1948. május 9-én házasodtam össze a párommal, de nem sokáig tartott a boldogságunk. Társaságbul ösmertem Kovács Istvánt, és ő küldte el hozzám a mozgalom egyik szervezőjit. A szervező elbeszélgetött a parasztokkal és igyeközött möggyőződni arrul, hogy milyen a fölfogásuk. Ha látta, hogy mögegyezik és mögbízható, bevötte. Engöm 1950 januárjában szerveztek be. Ez a mozgalom végül is a föld alá kényszerítött Kisgazda Párt volt. Alkalomszerűen tartottuk egymással a kapcsolatot. Összesen tán 2-3 alkalommal találkoztunk, 5-10 férfi gyütt össze, legtöbben 15-en voltunk. Nem volt más, mint egymást tájékoztattuk a külpolitikárul, főleg a hidegháború élöződésirül, a világháború közelödésirül. A mozgalom nem volt egységös, ki így, ki úgy akarta szervezni, de nem is volt idő a kiépítésire, mert akkorra lekapcsoltak bennünket. Az ávósok úgy 16 ezörre böcsülték a fehérgárdisták számát, de lőhet, hogy többen is voltunk. " A mozgalom felhasználta a parasztság elégedetlenségét és vagyonféltését. A gazdák rettegését a birtok megtartása utáni erős vágy eloszlatta, és ritkán látott elszántság alakult ki közöttük. Blahó, Kovács, Csáki és mások úgy gondolták, hogy bőven van fegyverraktár, ahonnan mindent be lehet szerezni, és 1950 tavaszán már fegyveres fölkelésre készültek. A »TÉGLÁK« Az ÁVH sem volt tétlen. Gazdasági bűncselekmény ürügyén, a pénzügyőrök bevonásával begyűjtött egy-két gyáva embert és őket kényszerkihallgatásokkal gyötörték. Ezzel párhuzamosan „téglaként" - így hívták utóbb a besúgókat a saját embereit beépítette a mozgalomba, akik folyamatosan tájékoztatták az ÁVH-t a szervezkedésről, miközben segítették az ellenállás kibontakozását. A mozgalom vezetőinek titokban néhány kézifegyvert adtak át. Közben folyamatosan föltérképezték, hogyan terjed a szervezkedés tanyáról-tanyára és kik az irányítói, illetve kiket sikerült tagként megnyerni. A KULÁK MINT ELLENSÉGKÉP Országszerte, így a Dél-Tiszántúlon is folyt a szövetkezeti tagtoborzás, de vontatottan haladt. A birtokkal rendelkező parasztság ellenállt a belépésnek. A kommunista vezetés Pesten és Moszkvában egyaránt elégedetlen volt az eredménnyel. Ellenségképet kellett találni, amely bizonyítja a sikertelenség okát. Ennek megfelelt a Szovjetunióban korábban megszületett orosz szó gazdája: 215