Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

zést körvonalazó 4330/1945. M. E. sz. rendeletnek mutatkozott az első hatása, Kiscsákó esetében. A régóta húzódó ügyet felmelegítve ismét foglalkoztak a nagyközséggé alakítás lehetőségével. Iszlay Kálmán csákói segédjegyző kb. ötezer kat. hold területen, háromezer lakossal, 350-400 tanyával rendelkező tanyaközséget vázolt fel, Csorvás határából csatlakozó kb. ezerkétszáz emberrel és 3425 kat. holddal. Orosháza képviselő-testülete nem akarta akadályozni Kiscsákó önállósulását. Amikor Orosháza várossá nyilvánításának híre megérkezett, Kiscsákó lakói szinte biztosra vették a községalakítást. (Aztán 1947-ben levették a napirendről.

56

) Monoron 1945 őszén megkezdődött a közigazgatási kirendeltség szervezése. Orosháza várossá alakulása - mint a bevezetőben jeleztük - lényeges változásokat hozott a tanyavilágban. Közigazgatási tekintetben jóval többet, mint a belterületen. A megnövekedett határban és a külső városrészekben (Szentetornya, Rákóczitelep) hamarosan megszervezett közigazgatási kirendeltségek történetének tárgyalása már egy másik tanulmány feladata. A kirendeltségek életének első évei nagyobbrészt pozitív értékeket hoztak, azután viszont - „társadalmi" álcázással - a centrális állami kényszerítés kihelyezett pontjai lettek.

57 56. BML Orosháza város polgm. ir. 10 566/1947. alapsz. Orosházi Hírek, 1945. október 10. „Kiscsákó önálló község lesz, ha akarja. " 57. Terjedelmi okokból dolgozatunkban nem térhettünk ki a tanyai lakosság körében folytatott közigazgatási munka tartalmára, formáira, szervezetére, költségeire. A témakört bemutató záró dolgozatunkban fogunk erre kitérni. 199