Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

Az öt dűlőben a tanyák megoszlása: egy épület két épület három épület négy épület több épület 10 13 16 22 5 12 4 7 1 1 Szőlő, gyümölcsöskert szinte alig akad ezen a mostoha tájon (4). Kijelölt tanyatelek eleinte alig volt, az 1884. évi fölmérés 39 ilyet mutat. Befejezésül: Megvizsgáltuk a mai orosházi határ négy összetevőjének térképről leolvasható változásait. Amikor hozzáfogtunk, olyasmi elképzelés élt bennünk, hogy a tanyafejlődést tetten tudjuk érni. Úgy gondoltuk, hogy az 1848. évi állapot és a II. katonai felvétel közti óriási különbségből meg tudjuk állapítani a tanyára áramlás mértékét. Aztán kitűnt, hogy ez a szakirodalomban annyira kihangsúlyozott tanyára áramlás már előbb megvolt, a tanyák száma alig 10%kal nőtt. Aztán megnéztük, mekkora a változás a III. katonai felvétel idejére. így aztán tényleg meglátszik már a tanyavilág rohamos fejlődése. Ebben az egy emberöltőnyi időben valóban nagyot lépett előre az orosházi parasztság a belterjesebb gazdálkodás felé, amelynek elengedhetetlen föltétele a helybenlakás. Ez az a kor, amikor nem csupán a konjunkturális viszonyok alakulása hat, de a saját földön gazdálkodás fölemelő érzése is csúcsteljesítményre teszi képessé a parasztságot. 15 Erőltetett anakronizmus volna az abban a korban össze nem tartozó négy nagy határrész akkori tanyaszámait összesíteni. Csakis külön-külön célszerű ezeket vizsgálni, úgy ahogy tettük is. Az átlagos növekedés 30% körüli volna, de nem volna igazságos, hiszen a szentetornyai rész egészen más értéket mutat. A két katonai felvétel közt eltelt két évtized tanyafejlődése százalékban így fest: Orosháza = 30,1% Nagytatársánc = 43,7% Szentetornya = 10,8% Sóstó környéke = 34,5% Pregnánsan kiemelkedik Szentetornya esetében a nagybirtok tanyásodást gátló hatása. A tatársánci határrészen az orosházi földvásárlók tanyaépítkezései is hozzájárulhattak a feltűnően magas tanyásodási index emelkedéséhez. Azonkívül persze még sok minden, a konjunkturális hatások éppúgy, mint a telekaprózódás, társadalmi összefüggések. A vásárhelyi gazda nősülő, önállósodó fiának is itt, a pusztai járandóságon építhette a „kistanyát"... és még több más tényező, amelynek a föltárásával még adós a hely történetírás. 15. Nagy Gyula szerk. : Orosháza története és néprajza. Orosháza, 1965. Nagy Gyula: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba, 1975. 170