Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

évi összeírás szerint Orosháza külterületén 402 tanyaépület volt".

2 Barabás Jenő szerint: „A múlt század elején a család egy része már számottevő mértékben kint lakik a tanyán. Lényegében az egész XIX. századi helyzetre jellemző a városi otthon és a tanyai megosztása".

3 Levéltári források bőven alátámasztják a fent előadottakat. Különösen figyelemre méltó ez ügyben Szenti Tibor munkássága, aki feldolgozta az idevágó „Orosháza helység Tanátsa Végzéseinek jegyzőkönyvét".

4 A becsüjegyzőkönyvekből feldolgozott esetek jelentős része az 1820-as évek állapotát tükrözi. Pl. Tót Jánosnak 1824-ben a tanyán levő háza, konyhája, istállója és színe együttesen ért 45 forintot. Özvegy Szabó Istvánnénak 1829-ben volt „Az Tanyán Ház, Konyha, Szín, Istálló és marha Istálló". Zalay Mihálynak a háza 1000 forintot ért, a szölleje 800-at, 6/8 (telek földjén álló) Tanya épületjei 1800 forintot. 1818-ban Baranyai Pál eladta Blaskó Pálnak 2/8 telek földjét. Az adásvételi bizonylat kiemeli: „különösen az azon lévő Ház Epületet, Kutat és Kertet". Az orosházi tanyaházak ez időben általában 3-5 osztatúak. Egy fedél alatt találjuk a szobát, konyhát, gyakran állatfajok szerint elkülönített istállókat és a színt. Abban Szenti igazat ad Erdeinek, hogy a tanyavilág fejlődése a forradalmat követően vesz újabb, nagyobb lendületet.

5 Ennek a „nagyobb lendületnek" szerettünk volna utánanézni. Az általunk vizsgált II. katonai felvétel több száz tanyát tüntet föl.

6 Hogy mindez „pár év alatt" épült volna, nagyon is kétséges. „A gazdálkodás középpontja a századik évforduló táján a tanya. Ez eleinte csak egy kalyiba a határban, de 1844-ben már komoly szállás" - ismeri el az Orosháza története.

7 A következőkben összevetjük a II. és III. katonai felvétel adatait.

8 A dinamikus fejlődésúnek ismert két évtized, a két felvétel időpontja (1863-1884) vizsgálata talán közelebb visz bennünket a tanyavilág kialakulásának helyesebb megítéléséhez. A klasszikus értelemben vett orosházi határt (vagyis az urbárium szerinti határt) tárgyaljuk előbb, majd az időközben hozzácsatolt területek ez időbeli állapotát vizsgáljuk meg. 2. Iß. Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest, 1855., 255. 3. Barabásjenő: Tanyai település és építkezés In: Nagy Gyula szerk. : Orosháza néprajza. Orosháza, 1965. 4. Szenti Tibor: Adatok az orosházi tanyák gazdasági helyzetéről a XIX. század első feléből. In: Tóth József szerk.: Az orosházi tanyavilág átalakulása. Orosháza, 1985, 41-66. 5. Szenti Tibor 19S5. 62. 6. Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn, Aufgenommen durch Officiere des к. u. k. Generalquartiermeisterstabes in den Jahren bis 1869. Az orosházi felvétel Barabás Jenő szerint 1863/64-ben készült el, mások az 1869. évi korrekciót emlegetik. Jelzet: B. IX. a. 530. 7. Nagy Gyula szerk.: Orosháza története. Orosháza, 1965., 278. 8. Specialkarte des Königreiches Ungarn von к. u. к. Mil. Geogr. Institute, Wien 1869-1888. Jelzet В. IX. а. 531.5365/4. 160