Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Jároli József: Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról

possággal dolgozta fel a város néprajzát, elsősorban a recens anyag alapján.

2 Levéltári iratok információiból részben koncepcionális okokból, részben a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt viszonylag kevés került bele az egyes fejezetekbe. A községi levéltár 1950-ig Orosházán őrzött, akkor még nagyobb teljességben meglevő irataiban folytatott kutatások alapján Veres József, a két világháború között Klein Andor és Szabó Pál publikált kiemelkedő történeti néprajzi értékű iratanyagot. Szövegközléseik eredeti iratai közül több nem került levéltárba, így írásuk történeti forrásértékűvé lépett elő az elmúlt évtizedek során

3

. A bemutatandó községi protocollum a falu tanácsának ülésein előforduló különféle témákat rögzítő, ún. szerkesztett jegyzőkönyv, a mai jegyzőkönyvek számos fontos elemét elhagyva készült. így például 1823-ig azt sem tüntetik fel, hogy kik vettek részt a testület ülésein. Az 1823. augusztus 2-án tartott tanácsülés jegyzőkönyve sorolja fel először a résztvevőket: Göndös István bíró, Kéry János törvénybíró és kilenc községi esküdt, összesen 11 fő

4

. A falusi tanács természetesen nem azonos a polgári kori képviselő-testülettel, jogosítványai annak csupán a töredékét teszik ki. A jegyzőkönyv rögzíti mindenekelőtt a falusi bíró, a községi elöljárók a jegyző választását, az új lakos betelepülésének véleményezését, az utcakapitányok választását, a helység cselédeinek felfogadását, közöl adatokat az elöljáróság gazdasági szervező szerepére vonatkozólag. (Ez utóbbi elsősorban a földhasználat, az állattartás, az ún. baromgazdaságok működésével kapcsolatos intézkedéseket jelent.) A tanács terjeszti az uradalom elé a lakossági panaszokat, kérelmeket, megbízza az adószedőket, gondoskodik a helység épületeinek, kútjainak jó karban tartásáról, felülvizsgálja a mesteremberek által a községnek, vagy az evangélikus eklézsiának végzett munkákról készített számlákat, a községi malom, a kocsma, a mészárszék ügyeiben dönt, a helység szőlőjének kezelésével kapcsolatos részletkérdésekben intézkedik (csőszök, kapás fogadása, a hegymester jelentései alapján döntés a szőlőben kárt okozók dolgaiban stb.). A tanács elé kerülő ügyek többsége azonban a községi bíráskodással kapcsolatos egyedi ügy. A falusi bíró volt jogosult a jobbágyok kisebb bűnügyeiben és a hatáskörébe utalt meghatározott perértékű polgári ügyekben eljárni. Amíg az előzőekben felsorolt tárgyak a községi igazgatás, a jobbágyközösség belső önszerveződésének gyakorlatát tárják fel, addig a peres ügyek leginkább a mindennapok világába nyújtanak betekintést. A falusi bíró fórumáról az úriszékhez, a főszolgabírói székhez, majd a megyei bírósági fórumhoz volt mód fellebbezni 2. Nagy Gy. szerk. 1965. 3. Veres 1886., 1934.; Szabó P. szerk. 1937., Szabó P. 1937. 4. Orosháza tü. jkv. 142