Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hajdú Mihály: A családnevek és a foglalkozások összefüggései Orosházán 1931-ben

orosháziak a földterület aprózódása révén nem váltak agrárproletárokká, hanem kézművesség tanulásával próbálták megteremteni egzisztenciájukat. Azt nem lehet eldönteni, hogy mely családnevűekhez települtek később azo­nos nevűek, de azt az eddigi kutatások alapján szinte biztosan meg tudjuk mon­dani, hogy melyek azok a családok, amelyeknek nevei már az első összeírásokban előfordultak, s a környéken a névtan törvényszerűségei alapján nem élhettek ilye­nek. (Ugyanis egy-egy településnév csak akkor szerepelhet családnévként egy község nevei között, ha ismerik azt a települést a névadók.) Az északnyugat­dunántúli települések neveit viselők mindenképp csak régi orosháziak lehetnek, s így az ő számadataikat összevonva már nagyobb bázisra támaszkodóan általá­nosíthatjuk megfigyeléseinket. Az általam kiválasztott nevek a már említett Sze­menyein kívül a következők: Csepregi, Győri, Győri Dani, Kabódi, Lődi, Lövei, Páli, Rajki, Rajki Tóth, Sitkei, Szendi Horváth, Vági és Zsedényi. Összesen tehát 14 névhez tartozó 378 család. Természetesen itt sem számoltam a csupán háztar­tásbeli és foglalkozás megjelölés nélküli családokat. A 378 családfő foglalkozási számai és arányszámai együttesen a következők. F: 234 63,5% I: 82 21,8% É: - - K: 20 5,3% T: 4 1,1% M: 24 6,3% A: 9 2,4% E: 5 1,3% Vessük össze ezeket a számokat illetőleg arányszámokat a teljes település hasonló csoportjainak az arányszámaival! Azt természetesnek tarthatjuk, hogy jóval nagyobb közöttük a földművesek aránya (több mint másfélszerese a teljes lakosságénak). Értelmiségi itt egy sincs, s kevesebb a tisztviselő meg az alkalma­zott is. Meglepő viszont, hogy az iparosok majdnem ugyanolyan arányban szere­pelnek. Kevesebb a kereskedő, de leginkább figyelemre méltó, hogy a napszá­mosok, mezőgazdasági és gyári munkások aránya a felét sem éri el az összlakos­ságénak. Végeredményben tehát megállapíthatjuk, hogy az őslakosság igyeke­zett földjét megtartani vagy bérlőként, felesként dolgozni, s ha ez nem sikerült, ipart tanult, de csak nagyon kevés deklasszálódott, vagyis nem belőlük kerül ki Orosháza agrárproletáriátusa. Tulajdonképpen itt abba is lehetne hagyni a vizsgálódást, de annyi érdekeset rejtenek magukban a nevek és számok, hogy kénytelen vagyok folytatni. Amennyiben sikerült bebizonyítanom fönti állításom, akkor annak a megfordí­tó ttja is igaz: amely családnévállomány foglalkozási megoszlása az általánostól a biztosan őslakosok felé mutat közelebbi állapotot, annak a családnévnek a vise­lői között több az ősi orosházi, mint azok esetében, ahol az ettől való eltérés a nagyobb. Nézzük meg ebből a szempontból is a már fölsorolt leggyakoribb családneveinket! 138

Next

/
Thumbnails
Contents