Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hajdú Mihály: A családnevek és a foglalkozások összefüggései Orosházán 1931-ben

takar. Valószínűleg a tőkéjéből: házának lakbéréből, részvényeinek jutalékából élő személy, de ide tartozhat a ma szellemi szabadfoglalkozásúnak nevezett festő, szobrász stb. Ide soroltam azokat a nyugdíjasokat is, akiknek nem volt föltün­tetve eredeti foglalkozása (tehát a nyugdíjas tanár vagy vasúti tiszt, postamester természetesen az eredeti foglalkozásának megfelelő csoportba került). Ugyanide osztottam be a „zenész" megnevezésűeket, mivel ők kevés kivétellel alkalmi zenészek, nem tekinthetők még zenekari muzsikusoknak sem, tehát nem a szol­gáltató ipar dolgozói. Végül ide kerültek a munkaképtelenek, koldusok stb. Igen vitatható a ht. rövidítésű, háztartásbelinek nevezettek besorolása. Ők kivétel nélkül özvegyasszonyok, de volt férjük foglalkozása nincs föltüntetve, pedig nyilván annak tevékenysége nyomán tartják fönn magukat. (Azok az özve­gyek, akik kénytelenek állást vállalni, takarítónő, jegyszedő, varrónő stb. foglal­kozással szerepelnek.) Külön csoportot [H] alkottam tehát számukra, de foglal­kozásukat nem veszem (nem vehetem) figyelembe az egybevetésekkor, s az ő adataikat nem is számolom az arányszámok [%] kimutatásánál (és az ő számuk­kal csökkentem annak az összegnek a számát, amelynek alapján számolom a részesedési arányt). Ugyancsak így kell eljárnom abban a néhány esetben, amikor valami miatt (figyelmetlenség, pontatlanság, sajtóhiba stb.) nincs megadva a szereplő személy foglalkozása. Ebben az esetben a fölsorolásban áthúzott nullát [0] használok e kategória bemutatásakor az egyes nevek adatai között. Végül pedig megadom az egy-egy családnévhez tartozó családfők számának teljes összegét [Ö], de mint az imént hangsúlyoztam, a százalékarányok kiszámo­lásakor nem ezt veszem alapul, hanem a háztartásbeliek [H] és a foglalkozást nem jelölők [0] számadataival csökkentett összeget. Először vizsgáljuk meg az 1931. esztendő leggyakoribb családneveinek a fölso­rolt kategóriák foglalkozásai szerint való megoszlását! Az egyes neveknek esetle­ges írásváltozatait (Tót : Tóth, Ács : Áts) összevontam, de a kettős neveket és a nem rokon családok által használt írásváltozatokat egymástól elválasztva külön­külön tüntetem föl (Tóth, Tóth Benedek, Rajki Tóth, Tóth Samu, Horváth, Bánki Horváth, Papp Horváth, Szilasi Horváth, Brebovszki: Brebovszky stb.) F É T A i к M E H 0 о 120 3 — 11 52 13 29 3 58 — 289 127 2 6 10 30 11 39 5 46 ­276 81 2 2 13 44 12 23 4 39 ­220 65 2 4 13 41 17 27 2 28 2 201 54 3 1 6 26 9 19 7 34 3 162 88 1 ­2 12 2 11 ­27 1 144 51 1 — 8 27 10 20 6 20 ­143 1 Tóth 2 Horváth 3 Szabó 4 Kovács 5 Kiss 6 Csizmadia 7 Dénes 118

Next

/
Thumbnails
Contents