Sz. Kürti Katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 18. Békéscsaba, 1994)
veszeti Társulaté. Megőrizte az okleveleket, koszorúkat, ajándékokat, amelyek tekintélyes része a békéscsabai múzeum tulajdona. A fényképek adják vissza leginkább az ünnepségek hangulatát. A kor ízlésének megfelelően virággirlandokkal, koszorúkkal övezték szülőházát, amely előtt ott tolong Munkács város apraja-nagyja. Munkácsy 1881-től szakadatlanul dolgozott a második Krisztus-képen, amelynek először a Consummatum est (Elvégeztetett) címet adta, később lett Krisztus a Kálvárián vagy Golgota. Először a farizeus alakja (Megdöbbenve) lett kész 1882. január 25-én, ezt követte még tizenöt előtanulmány. Munkáját gyakran meg kellett szakítani, hiszen több bemutatón részt vett (Bécsben, Budapesten), de utazásait is felhasználta a biblikus témájú festmények megtekintésére (a bécsi, müncheni képtárban). Visszatérve utazásairól, vagy a Lamalou-i fürdőzésből, türelmetlenül fogott hozzá a tervezett trilógia második nagy tablójához. „Sietve írok neked - vetette papírra Cécile-nek 1883 nyarán -, mert egy Krisztus vár, szeretném már keresztre feszítve látni". Mivel modellje nem vállalta a „megfeszítést", magát kötötte fel egy keresztre, így fényképezte le a ház egyik barátja, De Suse. [Fény kép jegyzék 1.15.] Munkácsy sokat bajlódott szerkezeti kérdésekkel, a modellekkel, a kellékekkel. Hihetetlen, de ez a gyorsan, szinte alia prima hevülettel dolgozó festő milyen aggályos tudott lenni egy-egy ruha- vagy fegyverrészlet festésekor. Nem volt elég, hogy könyvből, albumokból tájékozódott, amit tudott, maga köré gyűjtött eredetiben. Mint Malonyay írta: „Pazar előkészülettel fogott munkához; egész raktárt gyűjtött az öltönyök megfestéséhez, a lovas alakokhoz kitömött paripa állott műtermében. Európa s Amerika sajtója ügyelte, hogy mit csinál. Modelljeit kapkodva vallatták." 1884. április 25-én, húsvétkor nyílt meg a szenzációt jelentő tárlat. Sedelmeyer palotájában, külön e célra emelt pavilonban, egymással szemben állt a két Krisztus-kép. Sedelmeyer ugyanis visszahozatta Skóciából a Krisztus Pilátus előttet. A bemutató olyan esemény volt, hogy Maupassant is megörökítette Szépfiú című regényében. Ebben az időben Munkácsy a csúcson volt. Bár időnként elhatalmasodott szem- és idegfájdalma, morfiumot kapott, fürdőbe - többnyire Lamalou-ba - járt, de lázasan dolgozott és intenzív társasági életet élt. A 80-as években épült fel palotájuk az Avenue de Villiers 53 sz. alatt, amely alkalmas volt estély ek, fogadások rendezésére, nagy vendégek (pl. Liszt és Haynald) elszállásolására. Több száz fotó őrzi a kis- és nagy műterem, a szalon, a pihenőszoba képét, hangulatát, de szemtanúk, így Justh Zsigmond író, Rippl-Rónai József 13