Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)
csakis Grobetti Lujza lehet, hiszen ő csak négy évvel volt fiatalabb. Omaszta Máriáról, a 16 évvel fiatalabb második feleségéről ezt nem állíthatta volna még a legfelületesebb személy leírásban sem. De hogy került ide a felesége? Csak a peres ügy miatt volt kénytelen leutazni? Az idézett iratból nem ez olvasható ki. Viszont az adókönyvek Reököt magánosnak mutatják és Munkácsy sem említi soha az első feleséget. A kérdést nem tudjuk megoldani, s a feltételezéseket sem folytatjuk tovább. Hadd említsünk még meg annyit, hogy Reök és felesége 8-10 hétig kívánt távol lenni, s előre jelzi, hogy valószínűleg újra ki kell utaznia októberben vagy novemberben a peres ügye miatt. Ha a különös problémát nem is oldottuk meg, valamit mégis ismét megtudtunk Reökről: 8-10 hétig távol maradt Csabától, és ez az év végén megismétlődik. Ugyanakkor itthon marad a tízéves Miska. „Annyira nem törődött vele, hogy ha... nem talált volna Vidovszkyékban melegszívű, szerető pártfogókra, ki tudja, hova jutott volna, mert bizony el lehet mondani, hogy már az elzüllés kezdte fenyegetni" - írja Fábry Sándor visszaemlékezése alapján Takács Zoltán. Birtoka legalább húsz kilométerre van Csabától. Hivatala, családi problémái többször utazásra kényszerítik. Úgy látszik, Miska elhanyagolásában nemcsak Reök egyénisége, hanem helyzete is közrejátszott. A feleség nagyon hiányzott Miska nevelésében. S a Vidovszkyéknál eltöltött boldog időknek is csakhamar végeszakad. 1854 szeptembere lehetett: „Egy este arról kezdtek beszélgetni, hogy a fiukat gimnáziumba küldik. Csabán ... csak elemi iskola volt; László nemsokára Pozsonyba utazott, s én újra Reök bácsi nyakán maradtam." Munkácsy önéletrajza szerint László távozása döntő lesz életében. Újra nagybátyja nyakán maradt, s ezért hamarosan inasnak adja. Igaz ugyan, hogy Feri otthon marad még egy-két évig, hiszen később is említi, hogy mint inas vasárnaponként Vidovszkyéknál egész nap rajzolt Ferivel a nagy asztalnál. Mivel akkor az iskola október elején kezdődött, nyilvánvaló hogy László 1854 szeptemberének végén távozhatott Csabáról - ha távozott -, s a nála két évvel fiatalabb Ferenc 1856 őszén követhette bátyját Pozsonyba. Csakhogy a Vidovszky-fiúkat hiába keressük a pozsonyi középiskolák évkönyveiben. Helyette a szarvasi gimnáziumban találjuk őket, de csak az 1857/58-as tanévben: mindketten a második gimnáziumi osztály tanulói. 1857. október 12én tettek felvételi vizsgát, mivel előtte a csabai „magányos tanoda" tanulói voltak. A gimnázium első osztályát tehát Csabán végezték magánúton, és a második osztályban is magántanulók voltak Szarvason. A harmadik osztályt ismeretlen helyen végzik, végül az 1859/60-as tanévben lesz a pozsonyi ág. ev. gimnázium negyedik osztályának tanulója Vidovszky László (bár körösladányi illetőségűnek 45