Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

tek és egész otthonosan éreztem magam. Itt már nagyon tetszett minden, s karon fogtam Gizát, hogy terepszemlét tartsunk. Az udvarban szép kocsiszín volt, sok kocsival és az istállóban hat ló állott egymás mellett. Kocsisok, cselédek és kertészek sürgölődtek és forgolódtak. Minden zugot bejártam és elragadtatásom egyre növekedett. A ház belsejében éppen így volt. Nagynénémet eddig nem ismertem, de rendkívül kedves volt hozzám és én a gyerekek ösztönével közeledtem feléje, mert a gyerek rögtön megérzi, hogy ki jóindulatú hozzá. Úgy látszott, hogy boldog életem lesz. Első éjszaka nagynénémnél aludtam, Reök bácsinál még nem készítették el az ágyamat. Mikor másnap reggel elbúcsúztam, nagyon rossz kedvem volt, mert nagybátyám házában semmi sem vonzott." Az Emlékeim ismerős sorait olvasva joggal vetődik fel bennünk a kérdés: hol volt Munkácsy első csabai lakása, hol a boldog gyermekkort biztosító Steiner-ház, hiszen minden helyet, minden dolgot kegyelettel kell őrizni, ami a nagy művész emlékét idézi. Az adókönyvek bejegyzése szerint Reök 185 l-l85 3-ban a 975. számú házban lakott. Házigazdája Sztraka Károly tanító, szomszédja az evangélikus lelkész. A korabeli térképek házszámaival egyeztetve megállapítható, hogy a kistemplom oldalán a harmadik házat jelölték 975. számmal, így ez volt Munkácsy és Reök első csabai lakása. Különös véletlen, hogy a levéltárban megtalálható a ház alaprajza: a négy szobából legalább kettőt lakott Reök, mert dolgozószobája mellett egy ügyirat cselédszobát is említ. Az épület ma is áll a Baross utca 6. sz. alatt, igaz, alaposan átalakítva: az utcafrontot meghosszabbították, a megmagasított falakon s ablakokon nyoma sincs az egykori alacsony viskónak. Előtte a „széles országút", ahol Csabára érkezett a „fehér képű pufók Miska gyerek" - ha ugyan megtartotta két évvel korábbi alakját -, s ahol naponta eljárt Steinerékhez, a jó lelkű Sarolta nénihez ebédre. Steinerék is a közelben laktak. A téren átvágva jutottak el a Körös vizét Csabára bevezető széles csatornán átívelő hídon a gyulai útra, melynek jobbról első épülete Omaszta alispán háza, mellette a klasszicista stílusú Steiner-kúria. Nem a város legvégén ugyan, mint Munkácsy írja, hanem a piactértől 2-300 méterre csupán. Túl rajta még Omaszta jegyző lakott, s még távolabb apja, idős Omaszta Zsigmond postamester háza, egyben Csaba postaállomása. Kétségkívül ritkán beépített terület, a város csak most kezd terjeszkedni itt, a Körös-csatornán túl. A kutató abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezt a városrészt is be tudja mutatni Haan rajza segítségével. A Steiner-kúria ma is áll, igaz, alaposan felparcellázva s beépítve az egykori hatalmas kert, de ott a teraszra vezető széles lépcső úgy, ahogy Munkácsy leírja. Itt élt hát Munkácsy. Délelőtt Reök lakásán tartózkodtak, „aki minden egyéb foglalkozás hiányában órákat adott nekem. 26