Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

Nem tudjuk, voltak-e Reöknek más ismerősei is a vidéken. Mert az Ellenzéki Kör tagjai között találjuk a Csabán is birtokos Inkey Józsefet és Zsigmondot, a két Boczkót - Károlyt és Sámuelt s a harmadik, Dániel, a csabai Stockhammer-birtok egykori fiskálisa, az Aradot ostromló honvédsereg híressé vált kormánybiztosa, már az osztrák börtönökben tölti 10 évre szabott várfogságát. Közvetlen baráti társaságából „Trombitás Gyula" (Sárosi Gyula, az Arany Trombita szerzője - C. I.) van a környéken, őt készül felkeresni - Erdélyihez írt levele szerint - Csabára érkezése után. És Csaba? Az 1850-es összeírás szerint Csabát 4852 család, 23 400 lélek lakja. Nemzetiségre nézve 21022 „tót". A családfők foglalkozása: honoratior 79, bejegyzett kereskedő 45, iparűző 348, földművelő 2292 és napszámos 2077. Van egy szeszgyára, mely napi 15 akó szeszt, egy sörháza, mely 26 hordó sört készít, egy 8 embert foglalkoztató, 4 kőre járó gőzmalma, napi 480 mérő búzaliszt őrlésére. Van két nyilvános római katolikus, egy fiú nyilvános evangélikus, egy görög nem egyesült, egy izraelita és ezen kívül egy fiú és egy leány magániskola. Gyártulajdonos kettő, nagykereskedő egy. Van 5 ügyvéd, 4 okleveles és 30 közönséges bába, 4 orvos és egy baromorvos, egy jószágigazgató és 2 uradalmi gazdatiszt. Egy római katolikus lelkész 2 segéddel, egy evangélikus lelkész 2 segéddel, egy görög nem egyesült és egy izraelita lelkész. Van egy fő- és 19 al-dohányárus, egy sors jegy szedő és egy postamester. íme a teljes leltár úgy, ahogy a Bach-rendszer adminisztrációja megkívánta. S mit tehetünk még hozzá? Három templomtornya jelzi a város központját a hatalmas piactér szélein, egyébként falusias a városközpont is. Vannak viszont hatalmas portákat takaró hosszú kerítései, széles utcái, a házak előtt 1834 óta deszkapallókkal a gyalogjárók részére, egyébként feneketlen sár vagy por, ahogy az időjárás engedi. Alakul egy új városrész a Körös-csatornán túl a gyulai út mentén, ahol a város tehetősebbjei igyekeztek rangjukhoz és pénzükhöz méltó házakat emelni. Ide érkezett hát Reök István, feleségével és másfél éves kislányával 1850 áprilisában. Letelepedési szándékát bejelentő írása megmaradt a megyei levéltárban: Tisztelt Tanács! Körülményeim úgy hozták magokkal, hogy előbbi lakhelyemet, Pestet végképp odahagyjam. S mivel újabb települ Csaba városát választám, tisztelettel járulok a Tisztelt Tanácshoz, hogy e lépésemet, jogainál fogva megengedni és azt tudomásul venni szíveskedjék. Ki egyéberánt tartozó tisztelettel vagyok a Tisztelt Tanács alázatos szolgája REÖK ISTVÁN 20