Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

Békéscsabán a korábban már említett 1900. május 11-i közgyűlésen kiküldött bizottság jelentését csak 1901. március 18-án tárgyalja a közgyűlés. A késedelem oka, hogy a bizottság azt javasolta, a csabai emléktábla leleplezésének ünnepe a művész halálának első évfordulóján, 1901. május l-jén legyen. Erre az alkalomra hívják meg a művész özvegyét is, és tartsanak rendkívüli képviselőtestületi ülést. A közgyűlés a továbbiakban ebben a szellemben tevékenykedett, s a teendőkkel a bizottságot bízta meg. így érkezett el az emléktábla felavatásának napja, nem május l-jén, hanem 2án. (Május l-jén a Kerepesi Temetőben volt megemlékezés.) Május 2-án a fővárosi megemlékezésről érkezett Csabára Munkácsy özvegye. A Békésmegyei Közlöny részletes beszámolója szerint a gyorsvonathoz csatolt „termes kocsiban" vele együtt érkezett Zsilinszky Mihály államtitkár, Békéscsaba országgyűlési képviselője és felesége, Reök Ilona, dr Dirner Gusztáv egyetemi magántanár és felesége, Reök Erzsébet, dr Váradi Antal, az Országos Színművészeti Akadémia igazgatója, valamint dr Lukács György főispán. (Mivel Reök Istvánné is jelen volt az ünnepségen, valószínűleg ő is leányaival érkezett a külön kocsiban, hacsak nem fiával, Reök Istvánnal érkezett Szegedről.) Együtt volt hát az ünnep alkalmával az elhunyt Reök István családja. A vendégeket a Fiume Szállóban szállásolták el. Délelőtt sétakocsikázást tettek a városban. „Munkácsynét, akikétízben: 1875-ben (helyesen 1874-ben-C. I.)és 88-ban (itt minden vizonnyal két évet tévedett a tudósító, s az 1890. évi látogatásra gondoltak, mert ezt a - valóban második - látogatást viszont nem említik - C. I.) járt Csabán, roppant meghatotta a régi emlékek felújulása, egyes házakra, utcákra még ma is emlékezett s könnyezve beszélt arról, hogy hányszor emlegette szegény Miskája Csabát és az itt töltött napokat." Az ebéd a kaszinóban volt. Délután 3 órakor a városháza dísztermében kezdetét vette az ünnepség. A község bírójának megnyitó szavai után Korosy László első jegyző köszöntötte a közönséget, s hálásan köszönte meg a „báróné őméltóságának azon kegyességét, hogy ez ünnepélyünkön személyesen megjelenni szíves volt." Az özvegy nevében Zsilinszky Mihály mondott köszönetet a város elhatározásáért, majd dr. Lukácsy György főispán tartotta az ünnepi megemlékezést. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter táviratának felolvasása után a közgyűlést berekesztették, s a városházáról az egész közönség a Munkácsy utcába vonult. A Lángi-féle háznál már nagy tömeg gyűlt össze. „A ház falába illesztett táblát lepel takarta; az ügyeskezű városi kertész zöld lombokkal és orgonavirággal feldíszítette az egész házat, mely előtt szőnyeggel borított emelvény várta az ünnepély szónokait. " A Szózat elhangzása után Zsilinszky Mihály mondott ünnepi beszédet, részletesen ecsetelve az 1848 utáni időket, Reök és Munkácsy Békéscsabára kerülését 201