Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

BÚCSÚ REÖK ISTVÁNTÓL 1874 őszén Munkácsy ék otthagyják a colpachi kastélyt, és Párizsba költöznek. Pompásan berendezett lakásban nagyvilági életet élnek: meghívások, estélyek kötik le Munkácsy idejét - gyakran a festészet rovására. Itt látogatja meg Iván 1876 áprilisában. Csabán is fordul a helyzet. Reök nem érzi jól magát a megyeri tanyán, a „szellemi élet hiánya" gyötri, meg közjegyzői munkája is állandó beutazásra készteti, s talán felesége is vágyik a városba. így kezdi meg a gyulai úton házának építését, az egykori Steiner-kúriával átellenben. 1876. szeptember 28-án írja Iván, hogy a ház kész, „és Csaba városának imponál, mire kicsit büszke is apa. " 7 szoba, 16 helyiség van benne, az építkezés 18 000 forintba került - hatalmas összeg abban az időben! - szinte kizárólag kölcsönből. Ez a nagy adósság okozta-e, vagy a régi óhajtott szellemi munkát igyekszik pótolni azzal, hogy gazdasága és közjegyzői hivatala mellett elvállalja a Békésmegyei Közlöny, sőt a rövid élettartamú Szépirodalmi Lapok szerkesztését is. Mint a városi képviselőtestület tagja, javaslatai, elképzelései mindig lényegrelátóak voltak. Még 1871-ben felvetette a megyeszékhely Csabára helyezésének kérdését. Több röpiratot, cikket ír ennek érdekében. A megyegyűlés 1874 februárjában minimális szótöbbséggel leszavazza a javaslatot. Ugyanebben az évben egy magángyűjtemény megvásárlásának lehetőségével megyei múzeum szervezésének gondolata vetődik fel. Reök újságcikkben fejti ki elképzeléseit, s ebben a modern múzeumi gondolatot közelíti meg: a múzeum nem általában gyűjtemény, hanem az a feladata, hogy a környék múltját és jelenét mutassa be. A cikk visszhangja nyomán megalakul a Békés megyei Régészeti és Művészettörténeti Társulat. 1877-ben a csabai képviselőtestület viriliseinek listáján a negyedik helyet foglalja el - a két Beliczey és Boczkó Károly után -, az egykor jövedelem nélkül álló Reök István Csaba leggazdagabb polgárai közé tartozik. Június 7-én javasolja a telekkönyvi másolatok elkészítését, hogy ne kelljen a megyeszékhelyre, Gyulára utazni telekkönyvügyben, de a javaslat tárgyalásán már nem jelenik meg. Azon a napon, július 9-én, a várostól nem messze a Körösparton öngyilkos lesz. Előtte két nappal temette legkisebb gyermekét, a négy és fél éves Abát. A cikkíró szerint „ezt kell legközvetlenebb oknak tartani, mely őt a rémítő tettre bírta." Munkácsyt táviratban értesíthették, mert 11-én, a temetés utáni napon táviratban fejezi ki részvétét, majd a részletek megismerése után levélben válaszol: „Szegény nagybátyám, folyvást előttem van a borzasztó kép, s szívem majd megre190