Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

„Tehát a jelszó Berlin, de hogy? Különben ezt bízzuk a jövőre. Nekem a bátyám írta, hogy talán a Wenckheim arcképét kell festenem, Békés megye számára, ezt a szünidő alatt otthon megcsinálnám, szeretném is, mert néhány stúdiumot akarok csinálni a magyar életből, aztán meg parasztruhákat összeszedni, minek itt hiját szenvedem." Úgy látszik, nagybátyjának is írhatott levelet, a magyar tárgyú képéhez kérhetett segítséget, mert Reök így válaszol Munkácsynak május 25-én: „Leveledre válaszolva küldöm a járom és rúd rajzot, ha elmégy utána. Nem értek hozzá s főleg most nincs türelmem ilyen részletekhez." Ügy látszik, a rajz nem volt megfelelő, mert néhány nap múlva arról értesíti Munkácsyt, hogy írt Lajosnak (Reök Lajosnak Pécsre - CL), „fotografáltasson le egy egész szekeret jármostól - megígérte, s remélem megkapod." Munkácsy haza készül. Reök megpróbál munkát szerezni számára, hogy az utazás költségeit így fedezzék. „A főispán lefestése elhatároztatott de téged ajánlani eddigilé nem volt alkalom, s nem tudom, ezentúl lesz-e?" Minden bizonnyal Békés megye távozó főispánjáról, báró Wenckheim Béláról van szó, aki a kiegyezés után előbb belügyminiszter, majd miniszterelnök lesz. A Wenckheim-portré festésének tervét újságolja májusban Ligetihez írt levelében Munkácsy, de június 10-én már lemondóan írja Reök: „Wenckheim festéséből se lesz semmi, mert Barabásba szerelmesek és ahhoz fordulnak. Másképp kell haza jöveteledről gondoskodnunk." (Barabás Miklós meg is festette a képet Békés vármegye rendelésére 1867-ben.) 1867 júliusában ismét Pesten van. Közben az országban nagyot változott a világ. Az abszolutizmus végképp eltűnt. A kiegyezéssel rendeződött a politikai helyzet, visszaállt a megyerendszer. A reformkori politikusok ismét helyet kaptak a központi és megyei adminisztrációban. Reök Istvánt újból Gyuláról jelölik a megyei képviselőválasztmányba. Családi életében is jelentős változás történt: harmadik gyermeke, Erzsébet születik 1866ban, 1867 áprilisában meghal apósa, Omaszta Zsigmond, és felesége örökli a birtok egy részét. A politikai és családi események indíthatták arra Reököt, hogy végképp otthagyja Gerendást. Felmondja bérletét, s 1867/68-ban már mint csabai lakos szerepel az adókönyvekben. Az 1867 nyarán hazatérő Munkácsy tehát utoljára festhetett Gerendáson. Aug. 9. és 12-e között volt az az aradi országos dalárünnepély, amelyen Ábrányi Kornél társaságában részt vesz, s valószínűleg ezután jön haza nagybátyjához. Végvári szerint ekkor készül Reök Istvánról egy rajz, amelyet egykor még gyermekkori rajznak hittek, de technikája miatt nem lehet korábbi, s végül itt készült a Dűlő szénásszekér két vázlata is. Erről a képéről írja a következő év elején Ligetinek: „.. .ami ott történik szomorú ugyan, de oly igazság, amit saját szemeimmel láttam, t. i. mikor a szekér tetején heverő lányka helyzetében voltam." 155