Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

Miska felugorva az árokpartra harsányan rájuk rivallt: Mit csinálnak? A két nagy ember úgy megijedt, hogy a kasza kiesett kezükből, de mikor meglátták, hogy egy fiatal gyerekkel van dolguk, vérszemet kaptak, és durván azt felelték: Mi köze hozzá! (Az egyik régebben az uradalomnál szolgált elcsapott cseléd volt.) Miska keményen rajok parancsolt, hogy most a lopott herével be kell a majorba menni, ő majd bekíséri, s midőn ezek a kocsihoz szaladva fel akartak ugrani, azzal fenyegetvén Miskát, hogy »Ne okoskodjék az úr, mert rosszul jár«, Miska felkapta a töltetlen dupla fegyvert s ezen szavakkal, »Mindkettőtöknek jut a puskámból egy golyó, ha mozdulni mertek«, teljesen képtelenné tette őket az ellenszegülésre, megadták magukat. Miska nem engedte őket a kocsira ülni (nehogy elvágtassanak), hanem rajok parancsolt, hogy gyalog a két lovat vezessék a majorba - ő pedig a kocsi után lépdelt, lövésre készen tartva az üres fegyvert. Csakugyan be is értek /2 1 órára a kasznárlak elé. Sohárék már lefeküdtek, de a nagy lármára, kutyaugatásra Kálmán felébredve kijött és Miska egész ünnepélyességgel átadta neki a heretolvajokat; azzal, mint aki dolgát jól végezte, a marasztalás dacára visszafordult, hogy hazamenjen, mert reggel Pista bácsinak okvetlen szüksége van rá. Ugyanezzel a puskával egyszer megjárta Miska - majdnem megölte őt akkor persze meg volt töltve, mégpedig öreg söréttel, mert túzokot szeretett volna lőni. A fegyvert vállára akasztva és annak tartószíját fogva éppen indulóban volt, mikor az előbb említett unokahúga a szobába lépett. Miska gavalléros pozícióba vágta magát, a köszönés alatt bal kezét a szíjon lerántva a felhúzott puska kakasát érintette meg és a könnyen járó, kilőtt fegyver elsült, az egész töltés Miska fejétől pár hüvelyknyire ment föl és a plafonba fúródott. Aztán le is mondott a túzok vadászatról." A kövekező történet ugyanezt a témát ismétli, de mégis megérdemli, hogy megmentsük a feledéstől: „... a szomszéd majorban Sohár Kálmánnak szép nővére (?) volt, akivel Miska szeretett tréfálgatni. Kiváló öröme volt, ha megijeszthette. Véletlenül meglátja a falon függő pisztolyt - leveszi és az ajtón bejövő leánynak tartja e szavakkal: Vigyázzon, lelövöm. A leány visszzahökken, a pisztoly, Miskának nagy rémületére, elsült - de szerencsére nem talált. Csak azután méregette tettének lehető következményeit, mikor első rémületéből magához tért és a jelenvoltak által megdorgáltatott." Úgy látszik, kevés szerencséje volt a puskákkal. Kár, hogy az utókor nem a festegető Munkácsyról jegyzett fel emlékeket! De hogy a vadászgató Miska valóban gyakori jelenség lehetett a gerendási pusztán, szólaltassuk meg őt magát! Egy alkalommal Andrássy gróf vendégeként vadászaton vett részt, ekkor mondta a következőket: „Isten tudja, mikor járt 132