Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

Érdekes megfigyelnünk a rajzok témavilágának változását. Az első három kép után történelmi témájú rajzok következnek, valószínűleg könyvillusztrációk után - ahogy Odry leírta -, majd a 8. rajztól népi tárgyú életképekkel találkozunk. Munkácsy elhatározta, nem csinál „szolgai másolatokat", hanem eredeti képeket fog rajzolni. Témájuk rokon, s datálásuk a rajzok időrendiségére enged következtetni (a 14. és 16. rajz dátuma!), de a 17. kép is júliusi témát ábrázol. Az Aradi gimnazista valószínűleg később készült, a két utolsó rajzot pedig Pogány ragasztotta az albumba, eredetileg nem tartozott a gyűjteménybe. Az albumon kívül egyéb rajzairól, festményeiről is tudunk, amelyek Gyulán készültek. Lerajzolta Reöknek Csete Mihály nevű hajdúját és annak családját. Egy-egy ovális képet fest a Strausz-házaspárról, a kaszinó vendéglőséről, ahol - állítólag - ebédelt egy időben. Gyulai Laci testvére, Szénásy József is őrzött néhány Munkácsy-képet. Egy 54 X 65 cm nagyságú festményt, a Madonnát, hálából festette Kratochvill Józsefné Szénásy Évának (Gyulai Laci édesanyjának), „akinek házánál második otthonra talált." Ugyancsak a Szénásy család birtokában volt egy 23 X 46 cm-es krétarajz, melyet még Aradon rajzolt 1862-ben Szénásy Józsefnek. A szájhagyomány szerint lerajzolta azt a Dubányinét (még lány korában), akinek visszaemlékezését idéztük. 118 Drapériatanulmány Munkácsy gyulai vázlatkönyvéből. Ceruzarajz. 1861 MNG. Repr. Pogány 1938