A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában

Gyucha Attila A Dunától keletre, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén ennek az oldaltag típusnak több darabját is ismerjük (Füzesabony, Szanda, Prügy, Fügöd). A DélAlföldön eddig csak a mai Békés megye területén található Biharugráról közöltek háromcsöves zablaoldaltagokat, Csongrád megyéből azonban - sem a Szeged és Csongrád környéki temetőkből (Szeged-Algyő,

19 Szeged-Öthalom,

20 Tápé-Lebő,

21 Hódmezővásárhely-Solt Pálé,

22 Csongrád-Vendelhalom,

23 Csongrád-Felgyő,

24 Csongrád-Saroktanya

25

), sem egyéb lelőhelyről - nem ismertetett ilyen keletkárpáti típusú fémtárgyat a szakirodalom. A szegedi Móra Ferenc Múzeum azonban őrzött egy 1908-ban, Maroslele belterületéről előkerült háromcsöves bronz zablaoldaltagot, amelyet ma már nem lehet fellelni a múzeum régészeti gyűjteményében.

26 (32. kép 3.) A sarkadi zablaoldaltag formájának legpontosabb analógiái a Batina/kiskőszegi depóból, az egyik Batina/kiskőszegi szórványleletből és Dinnyésről ismertek.

27 Ezeken a darabokon is a meghajlított végen kalapdísz, az egyenes végen gombdísz van. A kalapdísz áttörtségére az adasevci és Runden bergi kamüsevachai típusú oldaltagokon kívül - amelyeknek mintázata a sarkadi darabhoz képest terjesen eltérő - csak gyeplőkapocs korongokon találunk példát.

28 Ilyen lószerszám került elő Dunakömlődről, Szandáról, Veti§/Vetésről, Fügödről és egy ismeretlen magyarországi lelőhelyről.

29 A Spalnaca/ispánlakai töredéken az áttöréseket az itt tárgyalt darabhoz hasonlóan a perem közeléből induló és oda visszatérő bevésett dísz veszi körbe; ezen a töredéken egy ötödik, középen elhelyezett, kerek, vésett dísz is van.

30 Az említett Batina/kiskőszegi szórványlelet 19 Kürti 1976. 59. 20 Reizner 1904. 76-88., G alius-Horváth 1939. 104, XLVIII. t. 6-8., Csallány 1942. 151-154. 21 Kemenczei 1989. 62, 69, 8. ábra 12-15. 22 Párducz 1938. 110. 23 Csallány-Párducz 1944-45. 89, 95. 24 Párducz 1946. 134. 25 Szénászky 1972. 6. 26 A MFM Régiségtári Naplója II. kötetének (1907-1909) 71. lapján Tömörkény István 1908. augusztus 8-i dátummal, Lelei leletek címmel írja: „A csanádmegyei Lele községben ... Soós Sándor a háza udvarán gödörásás közben ujabb leletekre bukkant ... Soós a gödröt egy méter mélységben ásta meg, talált benne egy délnek fekvő csontvázat, melynek koponyája azonban hiányzott". A sír mellékleteiként a 72. oldalon a-d pontokban négy kis szarmata csuprot, az e pontban email díszítésű szarmata korongfibulát ír le. A g pontban egy sematikus rajz kíséretében a következőt írja Tömörkény: „13 és 1/2 cmtr. hosszú félzabla, bronzból. Hasonlít a Hampel: A bronzkor emlékei Magyarországon LXI tábla 1. száma alatt lerajzolthoz, amely a zürichi múzeum egy magyarországi példánya. Pálcája egyenes, egyik végén hajlik, a pálcán három, harántosan álló csővel". A tárgy a leírás melletti bejegyzés szerint talán azonos az 1954-ben Makón kiállított darabbal. Sem az 1962. sem az 1987. évi revízió alkalmával nem találták helyén a leletet, ami ma sincs ott. A makói kiállítás anyagát, valamint az ismeretlen és bizonytalan lelőhelyű tárgyakat átnézve sem találtam az oldaltagot, így bizonyosan csupán annyit lehet tudni, hogy a MFM birtokában volt egy Marosleléről származó Kossack la típusú zablapálca, amely minden bizonnyal szórványlelet volt. 27 Katalog 1964. VI. t. 2a. 28 Vinski 1955. 28, I. t. 1., Kluge 1986. 415, 2. kép. 29 Gallus-Horváth 1939. XX. t. 11, X. t. 19., Petrescu-Dímbovifa 1977. 354, 362. t., Kemenczei 1988a. 67, 3. ábra 3, 71, 5. ábra 4., Gallus-Horváth 1939. XLI. t. 8. 30 Gallus-Horváth 1939. XLV. t. 8. 74