A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Palov József: A szarvasi múzeum múltjáról és jelenéről

Palov József tárgyai (1953-60), méhészeti eszközök (1960-83), a kis-, és nagyüzemi öntözések eszközei (1963), mezőgazdasági kisgépek (1987). Említést érdemelnek a közben gyűjtött jelentősebb helytörténeti tárgyak is: Tessedik Sámuel Johanna leányának olajportréja és aranygyűrűje (1954), Tessedik vejének olajportréja (1954), Szarvas város XIX. századi címere (1954), Szarvas 1801-1811. évi külterületi, valamint az 1801., 1822., 1829. évi belterületi kéziratos térképei (1954), Tessedik Sámuel Sámuel Ferenc nevű fiának olajportréja (1960), Tessedik Sámuel karosszéke (1976), a Bolza-uradalom munkába hívogató harangja (1976).

u A vázoltakon kívül mintegy 150 szarvasi archív fotót is sikerült megszerezni a múzeum számára (1955-1972). Az ásatási, néprajzi és helytörténeti gyűjtések sikereihez nagyban hozzájárult a szarvasi járási és a községi tanács anyagi támogatása, valamint az a tény, hogy ekkor még csak kialakulóban volt a magánosok és kereskedők régiséggyűjtő „konjunktúrája", aminek az volt az előnye, hogy a tárgyak egy része ajándékként került a múzeum tulajdonába. Az eredmények és az anyagi támogatások ellenére a helyi hatóságok 1956-57-ben egyre gyakrabban kezdtek foglalkozni a múzeumi épületnek lakás céljára való kiutalásával. Az erről folytatott eredménytelen „diplomáciai tárgyalásokon" néha lehangoló megjegyzések hangzottak el, mint pl.: - Minek az a múzium?! (így!); - Mi a gyakorlati jelentősége?; - Az ön tulajdona az?; - Amennyiben rövidesen nem költözik ki az épületből, karhatalmat fogunk igénybe venni ön ellen. Az áttelepítési ötletek sokasága közül néhány példa: a múzeum költözzék a volt kultúrházba, adóhivatalba, községházára, Sterbetz-házba, Lengyel-palotába, a lakatlan ligeti csőszházba, a járásbíróság pincéjébe. A gyűjteményt végül is 1957 júniusában az Árpád Szálloda három kisméretű emeleti helyiségébe kellett áttelepíteni

15 Ezzel a múzeum közművelődési funkciója gyakorlatilag megszűnt, és lényegében raktárrá vált. Az újabb elhelyezés után a megnyugvás csupán 1959 végéig tartott, amikor a helyi hatóságok ismét bejelentették áttelepítési szándékukat

16 A múzeumvezető ekkor már értelmetlennek találta további munkáját, és kérte munkaviszonyának megszüntetését 1961. december 31-i hatállyal - nem utolsó sorban tanári és megyei középiskolai szakfelügyelői elfoglaltságára való hivatkozással is. A lemondást a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya nem fogadta el, és felkérte a múzeumvezetőt, hogy teendőit 1962. június 30-ig lássa el, amit ő tudomásul vett, majd a különféle biztatások és ígéretek hatására később visszavonta lemondását.

17 A vidéki múzeumok ebben az időben kerültek a megyei tanácsok kezelésébe. A szarvasi múzeumot 1962. július 1-i hatállyal a Békés Megyei Tanács vette át, és létrehozta a Megyei Múzeumi Igazgatóságot, amely a megye múzeumainak irányítását és gazdálkodását volt hivatva ellátni.

18 Ekkor már nem volt vitatható a szarvasi múzeum14 Évi beszámoló jelentések (1953-58), néprajzi és helytörténeti leltárkönyv. TSM. 15 1957. május 9-i ügyirat, a szarvasi járási tanács 1957. május 11-i határozata. TSM. 16 1959. évi beszámolójelentés. TSM. 17 1962. évi beszámolójelentés. TSM. 18 Jegyzőkönyvek 1962. március 21-i és 1962. augusztus 3-i kelettel. TSM. 440